Kincs
Mit akarok? Nem tudom.
Talán hogy szeressen a gonosz boszorkány
S legyen mese a mise
Amit a koponyám komponál.
"Kívánságfa" 2.
Új esztendő hajnalán mit is kívánhatnék én,
Ami nékünk többet ér a föld minden kincsénél?
Nem óhajtok egyebet, mint boldogabb életet,
Sokkal szebb s jobb napokat, hónapokat, éveket!
Nem tudom, mikor lesz vége,
mint meleg nyári éjszakának, úgy van szükségem végre,
rád -
mintsem másra, hogy átöleljen...
Egyedi csoda
Életembe derűt hozó fény kedves személyed,
Átoksorsban áldomás, hogy ismerhetlek Téged.
Általam
S belőlem lett
A ringató bölcsőd
S a fekhelyed,
Épülő-szépülő házad,
Az erős gerendád
S a gyermeki játékod,
A gyönyörű fahintád.
Mit akarsz tőlem? Nincsen semmim!
Hát vedd csak el, tiéd lehet!
Semmiből építs fellegvárat,
s legyen csak abból több neked!
Az életben minden változik folyton-folyvást
mindaddig, míg el nem érjük a végállomást.
Ami egyedül örök, az csupán a szeretet,
e világon általa lesz értelme mindennek;
mert szeretet nélkül élni igazán nem lehet.
Csak a tenger hullámait hallani, amint a partot nyaldossák,
A ködös éjben a nedves homokot simára mossák.
Hallani a távolban, amint hajó érkezik,
Sötét vitorlás kalózokkal és rakománnyal teli.
a rejtett kincs
80 éve szűrögeti
óceánnak kék vizét,
morzsolgatja, kóstolgatja
hordaléka sós ízét.
Kiéletlen semmi kincsem,
nem vigasztal jelen éltem.
Van is, nincs is, ami intsen -
Nem azért jött el, hogy mérjen.
Kívánságfa
"Minden
napfelkelte hozzon
neked reményt,
és
minden
naplemente hozzon
neked békét!"
Valentin-nap éppolyan, mint az év többi napja,
mert ahol szeretet lakozik a szívekben,
ott minden nap egyforma.
Fekszem egy jó, mély
Sírnak a mélyén,
Azt is tudom, mért én,
Nappal jöttél, éjfél.
Kerekded gyermeket leltem egy hete.
- Ej, te! Nem lelem gyermekem!
Eme csemete nem lehet egyszemem!
Nem-e? De! - Menten ledermedek!