Kislány
Két kicsi lányka
Festenek, fehér vászon
Színessé lesz, kép
Születik kezük nyomán,
Csupa rejtély alkotás.
Tó vizén csónak
- csókot csal holdnak,
nyílik a barka a tarka tanyán.
Hideg határban
szalad leányka,
pöttöm a lába, kis pipaszár.
Kislány koromban csak
arra vágytam,
legyen egy fenyőágam,
egy fenyőágam a szobánkban.
áll a kislány a megállóban
bizonytalan és tétova
táskáját félvállán tartja
ma lesz-e ellenőr
vagy utazhat
mert bérletre már nem futja
talán egy kedves mosolyra még igen
a gyomra görcsben áll...
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Szellő hátán szálldogál a sárkány,
kislány eregeti egy szál lábán.
Ereszti fel-fel az égi lajtorján,
fut vele a csepp, öröm az arcán.
Emlékek
Téglából készült, romos kis ház,
kertjében diófák, kerítése faléc,
itt valaki élt!
Udvara nem kicsi, még sincs benne
tyúk, se pipi!
Kicsi lány
Nehéz bármit versbe írni
arról, kit még nem láttál,
nem hallottál, csak mesélték,
ő egy kislány.
Őszinte emlékek!
Megszülettem harmadiknak,
cseperedtem kis koloncnak!
Testvéreim már mind nagyok,
mindig magam vagyok!
Sír a kislány, kimentették,
tengerbe veszett az anyja,
a házukat egy lövedék
apró darabra szaggatta.
asszociáció egy fát ábrázoló képre
...én csak nézlek és azon filózok
hogy fekete-fehér fotó
vagy deres-zúzmarás a kép
és inkább a régies stílusra hajaznék
mert huncutabb játékokra csábít
belebújnék lomb-asszony szoknyaráncaiba
kicsi madárkákat lesni
a fészkükbe bámulni és...
Mézszínű fénnyel
Ragyog a reggel,
Páracsepp ébred
Fülledt meleggel.
Úgy vártalak téged,
mint tavaszi reggelt,
megfájdult a szívem,
szemem könnyel megtelt.
Borússá vált eme táj,
Téli álomra készül már,
Sárgulnak a levelek,
Egy esőcsepp lepereg.
Kérdezett a lányom: hiszek-e Istenben?
Hogy én? Izé, tudod, hogy anya nem hisz?
Különböző népek különböző istenekben hisznek,
de senki nem tudja, ki az, ki az utolsó órára visz.