Köszönet
összegyűrve üldögélt anyám
belémarkolt a messze-föld árnya
ősz bujkált az útszéli lombban
konyhakövön zörrent sóhajtása
arcán megnőttek a részletek
lelke tavasz volt rongyruhában...
Uram, hálát adok azért,
hogy életre hívtál szereteteddel,
irgalmaddal és kegyelmeddel.
A lelki fejlődésemet emelni, tökéletesíteni.
...kérdezed: Hogyan lehet?
Nyisd ki szíved, s ülj le mellém,
elbeszélem most neked!
Hálaének-ciklus
I. ZÖLD PILLANGÓK TÁNCA
(Tavaszi hálaének)
Minden nap Isten vendége vagy!
Minden nap Isten vendége vagy!
Ő, aki Mindenható az egész világot eléd
Terítette, mint egy smaragdzöld szőnyeget.
Kihímezte színes, neked illatozó virágokkal,
Szélben bókoló, neked integető bokrokkal, fákkal.
Házassági évfordulónkra
Jöttem erre,
Mentem arra!
- Isten akarta,
Hogy észrevegyelek,
Hogy észrevegyél...
Lapozgatom az új könyvem
meghatódva, nagy örömmel,
belélegzem friss illatát,
mi a bensőmet járja át,
üdítőként hat lelkemre,
mint hűs forrás elcsüggedtre.
Új kenyér
Amit a szorgos gazda vet,
Eső áztatja,
Nap neveli
Otthon voltam a csillagok alatt,
az éjszakák nekem új erőt adtak,
kiadhattam nekik, mi az, ami zavar,
ők csendesen hallgattak, míg elmúlt a zivatar.
E versem búcsúm lenne,
a négy évet megköszönném vele.
Köszönöm a tudást,
a sok biztatást.
A figyelmeztetést,
és minden mást.
Közeleg a nyári szünet.
Örülünk: már nem kell füzet!
Magunknak írjuk e szép
verseinket
vagy szívvel mutatjuk
mindenkinek?
Mindenért örökre köszönet teneked,
hogy habosra csókoltad felettem az eget.
Nemes cselekedet a bajban adni úgy,
hogy nem kérsz viszonzást.
Virágillatú a tavaszi szél,
halkan susog, most hozzám beszél,
szép emlékű múltról szólnak szavai,
fájnak, szívem bántja mindannyi.