Magány

Somebody Somebody

Elengedlek

Elengedlek,
eleresztlek.
Egy bezárt szívet
kulcs nélkül nem nyithatok meg.

Tovább...

Lencsés Zoltán

Álmodozók dala

Átmenőben,
halk esőben,
oly erősen
és velősen,
álmodozva
szebb napokról,
földre hulló
csillagokról...

Tovább...

Lencsés Zoltán

Őszi világ

Zordul az égbolt, károg a holló,
Így kiabálván: rút e világ,
Könnyez a felhő, földre lehulló
Cseppjeit inná réti virág.

Tovább...

SzKirián

Bánatok bálja

Voltál valaha díszvendége bálnak,
ahol a hold lágy ezüstje a fény,
hol harsány, nagy szavakat nem dobálnak,
s névjegykártyáját osztja a Remény?

Tovább...

SzKirián

Magány

Szőke szél fújja
szelíd homlokom
- nem gondolkodom -
simogat ujja...

Tovább...

SzKirián

A kiakolbólított

Tengődöm így, egyedül, árván,
taposatlan utakat járván,
beérem ritka legelővel,
bárányfelhővel, levegővel...

Tovább...

1020

Zsolnay Dániel

Naplemente

Lapon szárad még egy könny,
Így ér véget egy nagy könyv,
Vándor ül egy sziklaparton,
Utolsó fejezeté ez alkony.

Tovább...

Lendern

Egyedül a tengeren

Már nem látom a partot, ahonnan indultam,
S ki tudja még, milyen messze a cél,
A Mennynek tükörképén utazom keresztül...

Tovább...

Fiatal Nóra

A hetedik napon

Ki mondta, hogy ismerem Istent?
Bármi megfogható, mi pozitív lett...

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Ha úgy érzed, hogy senki sem szeret...

Ha úgy érzed, hogy senki sem szeret,
én itt vagyok, itt vagyok Veled.
Együtt zord bérceken, sík sávokon át,
a vágyhoz kötöttség szűk, rácsos halmazán.

Tovább...

Molnár Jolán

hópihe az időkabinban

az időkabinban létszimulátor,
rég levált hordozórakéta-anyám.
aprót lélegzek, csak néha bokákol
föl a torokba gyűlt kozmikus magány.

Tovább...

Virginás András

A kutya és a csont

Vakkant egyet-kettőt,
épp ugat egy holdat,
vagy talán egy felhőt,
tán a csillagokat.

Tovább...

Domonkos Jolán

Magányos séta

Könnyű csipkék holdfényes éjt takarnak,
csendes a környék, mélyen hallgatag,
magány könyököl egy oszlop szélére,
lámpaláng suttog gyengéd szavakat.

Tovább...

Domonkos Jolán

Szertefoszlott remények

"Zápor suhogott az irtáson át,"
villám fénye cikázott a távolban,
esőcseppek verték az út porát,
a mennydörgés robaját sem álmodtam.

Tovább...

Mondok Judit

A szellemvárosok

Szellemvárosból szellemvárosba költöztem,
mindenhol hófehér kísértetek lapulnak.
Úgy féltem tőlük, hogy a csendben üvöltöttem,
s ők üvegesen néztek, mint kik megvakultak.

Tovább...

3027

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom