Magány

Gorzsás Áron

Egy hónapja

Több, mint egy hónapja zárkában élek,
A világ problémája már-már tömérdek.
Mindenki fél, és érezhető az aggodalom,
Óriási ütemben növekszik a fájdalom.

Tovább...

Tán Ferenc Gergő

Lélek-élet

Testem négy fal között ragadt,
Lelkem határtalan s szabad...

Tovább...

Mészáros Lajos

Szomorú húsvét

Húsvétra ébredtünk,
ez egy szomorú nap,
ártatlan emberek
vírustól elhullnak.

Tovább...

Gorzsás Áron

Üres

Üresek az utcák, üresek az utak,
A régi szép idők mára elmúltak.
Kiürült Budapest, a nagyváros,
Ez a helyzet nem túl valóságos.

Tovább...

Tán Ferenc Gergő

Érzelmi ambivalencia

Találsz egy olyan
Lényt,
Akit jónak találsz
Még,
AzTán eltelik pár
Hét,
Kiderül, mennyire
Szép!

Tovább...

Efrényi Miklós

Bezárva

Tilos kijárni, bezárt az ajtó,
Koronavírusról kürtöl a sajtó.
Üres a bolt és kong a patika,
C vitaminra nekem miből telik ma?

Tovább...

Tán Ferenc Gergő

Továbblépés

Akadály előttem
Síkság mögöttem
Haladni kötelesség
Hermész nélküliség
Magasság egekig
Többszáz méterig
Ugrik, mászik, lép
Nemes cél ami szép...

Tovább...

Domonkos Jolán

Magányos séta

Könnyű csipkék holdfényes éjt takarnak,
csendes a környék, mélyen hallgatag,
magány könyököl egy oszlop szélére,
lámpaláng suttog gyengéd szavakat.

Tovább...

Kántor Csenge Virág

Árnyékból szőtt vendég

Rab vagyok egy várban,
sötétben, bezártan.
De szívem messze száll,
akár a vadmadár.

Tovább...

J. D. József

Saját utamon

Utamon járok magam feje után,
senkinek hiányzok, nem gondolnak rám,
s ha néha megbotlok, nincs, aki elkap,
földre kerülve hűsít a hideg betonlap.

Tovább...

Benyusz Viktória

Céltalanul

Már semmi sem ugyanaz!
Élve eltemetve, a föld
és a menny közt megrekedve.

Tovább...

Mikula István

Szűkített akkord

Egy szűkített akkord szeretnék lenni.
A belenyugvás előtti izgalom,
Mert inkább egy hátsó fali szívroham,
Mint hosszas, lábon kihordott fájdalom.

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Érezted már...

Érezted már sokszor, hogy magadra maradsz?
Nem nyújt feléd senki segítő kezet,
érezted már a magány hűvös érintését?
Midőn letöri a szív büszkeségét,
és alázat lesz a néma dacból,
mert nem tudsz aludni a bűntudattól.

Tovább...

Kiss Gabriella

Aritmia

Sötét volt a lakkszagú teremben,
benne, mint jeges-fagyos veremben,
egy ember forgolódott tehetetlen,
orcája halvány pírtól pozsgásodott,
hol lehajolt, hol a plafonra dobott
egy maréknyi porladó szegycsontot,
táncolt a parfümszagú búbánattal,
kezébe vette kezét, máskor csak...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom