Melankólia

Drozdik Álmos

Lámatetem, lámatetem...

Lámatetem, lámatetem,
a harmadik kórót ültetem,
s a gerincükön feszült karón a
távol ül, s birka-róna.

Tovább...

Franz Mercury

Fénykép

Franz és Leopold megsárgult gyűrt papíron
Fátyolfelhők takarták a kéket
Az óriáskerékből messze látszott
A Kékbe merült sokat ígért jövő
Franz és Leopold

Tovább...

Pete Márk

veszteségek

hiányzik ami nem voltam,
hiányzik, mi nem lehettem.
hiányzik amit hazudtam,
s hiányos emlékezetem.

Tovább...

Tóth Enikő Enci

Sárguló nyár

Sárgul a táj, még nem félek,
tekergőzik néhány lélek
felettem.

Tovább...

Csirke Zoltán

Október Melankóliában

Lábszárcsontig hatol a zörgő avar
zavartalannak tűnő törtetése, és

Tovább...

Horváth Piroska

Nov(ember) margójára...

Ó, november, jaj, november -
depressziós minden ember,
ködrongyodban perdülsz, fordulsz,
kurta fényben reményt koldulsz

Tovább...

Kövecses Anna

Őszies

Fűzfakéreg roppan a semmibe,
Ürességet vádol benne az ősz...

Tovább...

Dr. Nagy Mihály

Mélylélektan

az álom és ébrenlét határán
hol öntudatlan lófrál a képzelet
s a vágyak mint a vonuló darvak
a nap felé szárnyalnak v alakban
kidobott ábrándok szemétkupacán
melankólia vert tanyát
a csend meglapul s fülel...

Tovább...

Szegő Judit

Júliusi melankólia

Templomtorony körül tikkadt denevérek.
Átadom tűzforró testemet a szélnek.
Öleljen erősen holdvilágos éjben,
bújócskázzon velem zizzenő levélen.

Tovább...

3035

Péter Éva Erika

Melankólia

Meglilultak a platánfák, ujjai
fáznak, nincs rajtuk sem ing, sem kabát;
közöttük csak kósza szél vágtat át.
Leheletében köd-gnómok árnyai

Tovább...

Mezei Marianna

Melankólia

Hűvösödik
a bőrömön érzem
s remegve dörzsölöm
össze kezeim,
gyengülök,
reszket, sajog
a térdem
bizonytalanná válnak...

Tovább...

Válóczy Szilvia

Búsan

Elválaszt az éjszaka
csendbe borult kín szava
torkomra ült...

Tovább...

Gál János

Melankólia

Éjleplet terít a holt nap árnya
ólmos fáradtság magába zár
Csendben meglegyint a semmi szárnya
Lassacskán aludni kéne már...

Tovább...

Kormányos Sándor

Melankólia

Kifosztott, árva némaság,
elhervadt mezők gyásza,
színe-vesztett alkonyok
fúlnak az éjszakákba.

Tovább...

3752

Dr. Nagy Mihály

Téli este

Csendesen telnek az esték
a város oly lehangoló.
Korán működésbe lépnek
télen az alkonykapcsolók.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom