Menedék

Tasnádi Györgyi

Csendes éj

Illatodban alvadt,
temetetlen múltak.
Elhullt tűlevelek közt
éhes ébredés.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Még kapaszkodom...

Még kapaszkodom, még előttem a szikla.
Még másznom kellene életem sorsfalát.
Még nem aludt ki hús-testemben a szikra,
míg világítva nyílnak bennem út-violák.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Szívedbe rejtve

Megfakult, bús hajlékába zárva
vágyódik dallamod szívhangjain.
Gyöngyház fényednek titkos hamvain
gyöngyvirágként bont illatos reményt.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

A kismadár

Nyári forgalomban
nagymamámhoz útban
gyalogoltam lassan,
még gyermekkoromban.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Fohász

Hozzád szólok, Istenem,
szívemet kitárom.

Tovább...

918

Dallos János

Hang

Távolból hallom, egy leírhatatlan hang.
Cinegemadarak gyönyörű éneke?
Ismerősen csilingelő, édes harang,
Harmóniának s nyugalomnak ékköve.

Tovább...

Ebergényi Anita

A szerelem útján

Magányos a lelkem,
nem ért meg senki sem.
A szemeim csordultig vannak könnyekkel,
melyek eláztatják testemet.

Tovább...

Tóth Bertalan

Csak ennyi...

Az én szavam a csend,
s te érted hangomat.
Angyali mosollyal hálálod,
mit súg a gondolat.
Ki kell-e mondanunk? Vagy hagyjuk,
hadd simogassa a fontosat.

Tovább...

Maximus D. M.

Nem részed

Porlad a fény, de elkerül az éj,
fejem lehajtom, támad a szél,
elvész a hang, hűl a lélek,
szorít a szív, mégsem félek!

Tovább...

Kormány Gábor

Szívem menedéke

Fejem fölött az ég,
körülöttem az erdő csendesen integet,
szél ringatja lágyan pihenni vágyó szívemet.
Megrezzen a lomb, s a gondolat ráül a fákra,
néma a szó, s a beszéd is némán talál ma.

Tovább...

Pothurszky Géza

Sikoly...!

Az élet margójára...

Mondd meg, hova, merre menjek,
hol a létnek sincs fintora,
hol sebtől sajgó húsomon
nem csattan a vágy ostora...?

Tovább...

Kárpáti Tibor

Fáradt szemünknek

Fáradt szemünknek néha kell a sötétség,
és kell, hogy daloljon lelkünkben a csend,
és hit kell menedékül, különben kétség

Tovább...

Brandt Róbert

Végső menedék

Amor poetica

Az vagy nekem, mi léleknek a test
Mit rózsaszín alkony az égre fest...

Tovább...

Brandt Róbert

Te vagy a dobbanás

Veled alszom el, s veled ébredek,
álmomban csókollak, álmomban ölellek.
Szemembe nézel, s a szemedbe nézek,
szorítasz magadhoz, már nem félek, mikor eljön az éj.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom