Mindennapok

Horváth Piroska

Útvesztő

Hol mélyen szúr, hasít életnek fullánkja,
onnan, már nincs tovább - elzsibbadt a lélek,
ott, hol foszforeszkál gyémánt-csont szilánkja,
kiszárad a tinta, rezegnek a lécek

Tovább...

Ficzu Ferenc

Animus

Állsz a tükörben,
Eszedbe jutsz, ahogy nézed magad.
Túlcsordul a víz,
Látásod térben, időben ragad

Tovább...

Ibolya Lakatosné Bungó

Önirónia

Akkor is énekelek,
Ha nem olvassa senki,
Lelkem örömeit dalom fejezi ki.
Nem üvöltök harsányan,
Nem is káromkodom,
Szavamat csak az érti,
Ki lélekben rokon.

Tovább...

Krupa Zoltán

Híd egy másik világba

Törmelékek szétszórva,
Emberi álmok porba tiporva...

Tovább...

Szekér Györgyi

visszabújva melléd

csüngő csillagok sokasága
poshadt éjszakát hörög
megszökött térből szüremlik
az árny a házfalak között...

Tovább...

B. Krisztián

Élet Képlet

Japán, talán

Végig munka, mert így kultivált a lénye!
A jövőért, hogy a túlvilágban élje.

Tovább...

Fadre

Kérdések a tükör előtt

Restancia

Lehettél volna te is elnök?
Álmaid közt kódorog a szél...
Bolhás kutyád majdhogynem fellök,
s lelkedbe is beszökött a tél.

Tovább...

Fadre

Langyos szellő

Langyos szellő lengedez,
csontunkba mar az idő.
Sarat dagasztva várunk,
s szép álom csak a jövő.

Tovább...

Fadre

Nem múlhat el

Senkivel sem levelezünk,
s megtelik a levelesünk.

Tovább...

Fadre

Az élet szép lesz!

Arcomon átvonul egy halvány mosoly
e naiv s együgyű mondat hallatán.
Kinyílt már szemem, hallok s gondolkodom,
mondhat nékem bármit a sok sarlatán.

Tovább...

Fadre

Átlagszámítás

Átlagnapok, átlagbérek,
Átlagbőrömbe` nem férek.

Tovább...

Fadre

Visszaút

Intim közelségbe
kerültem a földdel.

Tovább...

Fadre

Nyáresti pillanatképek

Ez egy fülledt kora este.
A tévé ontja magából
a sok-sok zajos fényjelet.

Tovább...

Fadre

Becsüld a munkást

Ha most éppen téged emleget -
mert a vállán nő a rengeteg...
Eltartja az eget a földtől,
s alatta álmodhat a költő.

Tovább...

SzKirián

Részegség

Amikor a léted lomha láz,
lepereg a face-edről a máz,
szíved is csak hűségből dobog,
unottan vered bádogdobod,
míg az agyad türelmet magol,
leterít egy aljas bombagól,
amikor a bánat ostoroz,
tanmese ott már nem oszt-szoroz...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom