Mosoly
Bokor alatt szalad
a nyuszi,
húsvétkor mindenkinek
jár
egy puszi!
Újraéledés
Csiripelő kicsi veréb
házunk ereszénél
fürdik a tavasz
jöttében,
kiscica tekint fel reá,
barátok lennének,
ej,
s a kerti kúton...
Ezüstfehér hajad ősz,
Átfestette a szürkeség,
De szívem érző fáklya,
Még most is érted ég.
Mikor a Nap nyugovóra tér,
barna hajam színe hófehér,
érzem, éveimnek száma nagy,
tavaszodik, itt van még a fagy.
A függőség dala
Hiányzik a selymes érintésed,
a mindennél finomabb ízed.
Rád gondolok, és magam előtt látlak...
Varrok, varrok, varrogatok,
foltot folt hátára rakok.
Mosolyog sok kicsi folt:
jobb világ ránk sose volt!
Az élet változás, halnak a tervek:
Amint remélek, orromra vernek.
Érintelek és te megsimogatsz,
én rád ragyogok, te meg rám nevetsz,
ujjaink elszántan simítják egymást,
na, mindenki láthatja, hogy így szeretsz!
Várod már, hogy hazaérjek?
Él emléke még az éjnek:
mikor csendben odabújtál,
a takaróm alá csúsztál...
A földszinten lakik a házban a Házmester.
Mindig jókedvű, mosolygós kis ember.
Kell egy macsek - karmos, bajszos...
talpig bundás szerkezet,
bármit is tesz: fontos, hasznos,
éppen ilyen kell neked!
Most figyelj, Qupido, vagy bárhogy is hívnak!
Ne legyek célpontja elhibázott nyílnak.
Hiszen nem vagyok már facér negyven éve!...
Mi tesz boldoggá?
Egy gyönyörű, mosolygós szempár,
amely ha enyémmel találkozik,
a titkos álmom valóra válik.
Valentin napjára
azt kívánom neked,
hogy a nagy szerelem
járja át a szíved.
Könnyed a mosolyod, simogatón lágy,
Kezeddel simítsz, megérint ezer vágy.