Motiváció
Láttam az arcodat a távolban álmomban.
Valamit kiáltottál a semmibe ázottan.
Az eső csak esett, s ruhádba belekapott a szél,
alattad az óceán vize csapkodva partot ért.
A motivációra erőltetem magam
összeláncolom egy-egy lábunkat
a lánc két végét összeolvasztom
védettséget nyerve az elhagyás ellen.
Van, hogy leborul rád a rémisztő sötét,
látod, ahogy sűrű árnyék borul föléd...
Ha az emberi test előtt
Hatalmas fal magasodik,
Többféleképpen iramodik.
Átugorhatja az akadályt.
De ha túl magas, egyszerűen
Megáll a gyenge tudomány...
Mi is vagy te valójában nekem?...
Mindenkinek vannak álmai,
De a legtöbbnek
Nincsenek hozzá szárnyai.
Akad pár, ki ki akar törni,
Mert nem elég, mi most van,:
Az álmot el kell érni!
Gondolataimban
Nap nap után élek
Erkélyen ülök, nézlek
Introvertált élet, nézd meg
Nem teljesen, de ez jellemez engem
Néha felüdülés, néha méreg
Néha szállok, néha égek
Néha biztos sem vagyok magamban, nem értem én ezt
Elszáll az élet, mihamarabb lépek...
Száz - Centenárium
Milyen rövid és tömör,
Mögöttes értelem rég gyötör.
Leírva alig néhány betű... száz...
Belegondolva sokrétű ez a váz.
Előttem egy fenséges doboz,
Kibontva ezer meg ezer darab.
Mely együtt egy óriási képet ad!
Sok kicsi alkotóelem rejlik benne,
Egy atom csak egy helyre megy be!
Tükörbe félve nézel,
Ökölbe szorított kézzel.
Folyton az megy a fejedben,
Hagyd abba, azonnal fejezd be!
Életem egy egyszerű, zárt ajtóval kezdődik,
Megannyi kulcs más-más helyen férkőzik.
Csak egyetlenegy igaz kulcs tudja nyitni,
Első feladatom ezt a megfelelőt keresni!
A válasz láthatáron.
Kérdést várom, hátha sok van.
Közelségedre annyira vágyom,
Ott, hol az eszem nem találom.
Hol csak másodlagos az agy,
Gondolataimban csak te vagy.