Motiváció
Van, hogy leborul rád a rémisztő sötét,
látod, ahogy sűrű árnyék borul föléd...
Közelségedre annyira vágyom,
Ott, hol az eszem nem találom.
Hol csak másodlagos az agy,
Gondolataimban csak te vagy.
Csak egy ugrás kellene.
Az élet legnagyobb ugrása,
egy ugrás velem s veled...
Kellene egy perc, egy kávé, egy kis csend.
Néhány emlék, egy papírra vetett gondolat.
Szülheti fájdalom, szenvedés, magány.
Szeretettel ajánlom büntetés helyett
Mint gyertyaláng a szélben,
úgy figyelnek rád.
Tekintélyed lássa meg:
miként szól a szád!
Pozitív pedagógia
Én elsírhattam bánatom
a tanáromnak.
Bennem meglátták a
rossz mögött a jobbat.
Az ötvenedik
Ötvenedik versemet írom éppen,
Pár sort írok köszönetképpen!
Hű maradtam végig terveimhez,
Erőt, kitartást adtatok verseimhez!
A szeretet asztalánál helyet nem kapok,
Csábításként asztal alól egy-egy csontot ellopok.
Csontvéget majszolva jutok egy kis reményhez,
Közelebb kerülök egy régen várt személyhez.
Üres hassal nem ugrassz.
Maximum csak punnyadsz.
Elmeállapotod is jócskán megzuhan.
Sorsod elől nem futhatsz.
Kell még egy kis idő,
Mely mindig oly sürgető.
Kell még egy kis kitartás,
Egy lélekemelő hajtás.
Nem hiszem el, hogy nem
hiszed el, amit mondok...
A tökéletesség csak egy múló állapot.
Egyszer fent, s egyszer lent,
Most éppen fent vagyok,
De meddig környékez ez a fenséges állapot?
Egy tollvonás, görbe kézfogás.
Hétköznapi fennforgás, szorongás.
Mindennapi rohanás, tömegben mellkasi szorítás.
Az író nem engedheti meg a nyelv eszközeinek a felhasználásakor,
A helyes szóhasználaton kívül, a művészi stílusnak alkalmazásakor,
Hogy ne feleljen meg művészi feladatnak követésekor, alkalmazáskor.
Az író
Ha képzeletről, az alkotás belső lelki folyamatáról
Az íróra gondolunk, és beszélünk a lelki folyamáról...
A nyelv és a kifejezés olyan szellemet feltételezhet,
Mely nélkül ma igazi irodalom és író nem létezhet.
Néha összeomlik minden álom,
Minden, amire csak vágyom.
Van, hogy a szavaktól sérülök,
Ilyenkor mindig mélyre kerülök.