Motiváció
Mi is vagy te valójában nekem?...
Mindenkinek vannak álmai,
De a legtöbbnek
Nincsenek hozzá szárnyai.
Akad pár, ki ki akar törni,
Mert nem elég, mi most van,:
Az álmot el kell érni!
Hogyan tovább, kislány? Mi jár a fejedben?
Ha tükörbe nézek, könnyet látok szemedben.
Bánatban leélni egy életet, tényleg ezt akarod?
Vagy félreteszed gátlásaid, és önmagadat adod.
Gondolataimban
Nap nap után élek
Erkélyen ülök, nézlek
Introvertált élet, nézd meg
Nem teljesen, de ez jellemez engem
Néha felüdülés, néha méreg
Néha szállok, néha égek
Néha biztos sem vagyok magamban, nem értem én ezt
Elszáll az élet, mihamarabb lépek...
Száz - Centenárium
Milyen rövid és tömör,
Mögöttes értelem rég gyötör.
Leírva alig néhány betű... száz...
Belegondolva sokrétű ez a váz.
Előttem egy fenséges doboz,
Kibontva ezer meg ezer darab.
Mely együtt egy óriási képet ad!
Sok kicsi alkotóelem rejlik benne,
Egy atom csak egy helyre megy be!
Tükörbe félve nézel,
Ökölbe szorított kézzel.
Folyton az megy a fejedben,
Hagyd abba, azonnal fejezd be!
Életem egy egyszerű, zárt ajtóval kezdődik,
Megannyi kulcs más-más helyen férkőzik.
Csak egyetlenegy igaz kulcs tudja nyitni,
Első feladatom ezt a megfelelőt keresni!
A válasz láthatáron.
Kérdést várom, hátha sok van.
Van, hogy leborul rád a rémisztő sötét,
látod, ahogy sűrű árnyék borul föléd...
Közelségedre annyira vágyom,
Ott, hol az eszem nem találom.
Hol csak másodlagos az agy,
Gondolataimban csak te vagy.
Csak egy ugrás kellene.
Az élet legnagyobb ugrása,
egy ugrás velem s veled...
Kellene egy perc, egy kávé, egy kis csend.
Néhány emlék, egy papírra vetett gondolat.
Szülheti fájdalom, szenvedés, magány.
Szeretettel ajánlom büntetés helyett
Mint gyertyaláng a szélben,
úgy figyelnek rád.
Tekintélyed lássa meg:
miként szól a szád!
Pozitív pedagógia
Én elsírhattam bánatom
a tanáromnak.
Bennem meglátták a
rossz mögött a jobbat.