Művészet

 IdőHosszKedvenc

M. Laurens

NAGY DILEMMÁKBAN...

Ej! Mi fene esett belém,
Nem jön rám az ákom-bákom;
Pedig kezemben toll van,
S ülök, mint bagoly az ágon.

Tovább...

M. Laurens

ÉS MEGINT A SZÓ

Hogy hol vétettem, már tudom:
örök "Horger Antal úr".
Lelkemben immár nincsen gyom,
míg Ön... semmit sem tanul.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Dúdoló

Ringasd, csak ringasd, megfogant már,
téged választott és rúgkapál.

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Szárnyaló hangok

Fények ölelkeznek, a perc tünékeny,
elhalkul a terem varázsütésre,
csillogó szemekben igézet látszik,
bársonyos ének a szívekkel játszik.

Tovább...

M. Laurens

ADMONITUM

(intés)

Ne higgy a nyálas-nyájas Olvasónak,
ki negédesen áradozik rólad,
miközben úgy hiszi, csak gyenge báb vagy,
s legyint, mikor nem látja, csak a hátad.

Tovább...

Hecz János Sándor

Halhatatlanság

Ekkortájt a sírkertekben járva
csodát láthat az, ki jól figyel.
Egy vén szellem sírok felett szállva
az élőkre jeladót szerel.

Tovább...

Horváth Piroska

Gyémántablak...

Izgága lelkekre gyémántablak tárult,
valamikor, egyszer - viaszpatakparton,
volt úgy, hogy réveteg egy papírra bámult
a költő, vagy dalolt - élet sírt a lanton

Tovább...

Nagy Zsuzsanna

vers akarok lenni

vers akarok lenni
tömör szép forma
mint a szerelemben
összeforrt borda
ékes ékírásban
kirajzolódó
rendezett szavakkal
hímezett folyó...

Tovább...

Kövecses Anna

Alföldi anziksz

Szőke kalásszá
Nemesül a táj -
Recés barázdát
Gurít a szántó

Tovább...

Nichi-ya Nikoletta

Maradandót alkotni (?)

Maradandót alkotni, vajon azt kellene?
Vagy csak legyinteni: "Egye meg a fene!"
A költő álma, hogy a neve fennmarad,
de a mai világunkban ilyen ritkán akad.

Tovább...

Kövecses Anna

Homo sapiens

...Csontjaimban öreg ösztön,
Bár nem látszik igazinak -
Őseinktől kaptam kölcsön.

Tovább...

Kövecses Anna

Kánikula

"A vén diványon hentereg a Nap,"
Esőért szusszan virágok kelyhe -
Szikkadt göröngyöt izzad a talaj,
Sápadt fűszálak közt szilva erjed.

Tovább...

Hecz János Sándor

Minek írjak

Eldobom pennám, nem tudok már írni.
Mert miről tudnék? Arról nem szabad!...

Tovább...

M. Kovács Roni

A vers

A vers lobogó aranybarna,
vagy lángvörös, jégszőke.
Szerelem ez, ami rabul ejt,
nem szűk szellemi tőke.

Tovább...

Horváth Piroska

Bölcsőtől a koporsóig...

Gyermek lett egy szép fohászból -
pislogott a magzatmázból,
sírás görbült apró ajkán,
gyöngyszem gördült le az arcán

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom