Nő
Hétfőn decens úrinő,
kedden angyalszárnyam nő,
szerdán szakács, láthatatlan,
csütörtökön díjat kaptam,
ócska ribanc pénteken,
szombat se változtat a lényegen.
"Holdfényben ragyog...
Rebi, aki csodálatos,
fényes, barna hajjal.
Nem vagy miattam bánatos.
Az élet teli habbal.
Reggel van, másnap reggel.
A szemfestéke csak félig-meddig mosódott el.
Kikapcsolja a hátán átfutó csatot,
"Már megint ez van" - sóhajt nagyot.
Szőke lennék, kék szemű,
kunságomban nem konok.
Lennék hűvös, egyszerű
- cseresznyeszáj, mi locsog.
Egy nő van az életemben,
akit nagyon szeretek,
kivel egész életemben
nagyon boldog lehetek.
mennyekbe pokolba
gyengéden mostoha
ámítás szerelem
kegyetlen kegyelem
akárhol alkalom
soha több akarom
szétfoszló remények
jönne már elkésett...
Egész reggel csinosítottam magam, magam.
Úgy, mint kinek délután, randevúja van.
Nélkületek sötét, borús az ég,
Nélkületek a szó csak üres beszéd.
Apró gyermek, kicsi lányka,
Édes, puha, nagy szemű,
Csodálkozott a világra:
Minden olyan nagyszerű!
Sosem voltam átlagos nő,
piperét és körmöt féltő,
a kezeim munkáskezek,
kapálok és kint ültetek.
Múlnak a percek, az órák, s én csak holnap láthatlak.
Kereslek, kutatlak, de most csak emlékeimben találhatlak.
Mondd, mit adhatok szerelmedért néked!
Hiszen tudod, így is, úgy is elér a végzet.
Kedvesem! - tudod-e mit hoz a holnap nekünk?
Semmit, vagy mindent el is veszíthetünk.
Vigyázzunk hát rá, mit együtt átélhetünk,
Te és én pontosan tudjuk, hogy nem tévedtünk.