Nyugdíjas búcsúztató
Nyugdíjba vonulásod alkalmából
Rólad mit is mondhatok?
Nincsenek rá mondatok,
Örökifjú víg legény,
Lelkes, aktív és serény,
Nem kívánok egyebet...
Begördült az utolsó vonat,
Ott a peron, ünneplők hada,
Lufi erdő, tapsorkán fogad,
De az ember most lesz csak maga.
Odalett egynéhány évtized,
Gondolatban viaskodsz talán
Osztályfőnökömnek - nyugdíjba vonulása alkalmából
Az életed során bezárult egy ajtó...
Ami volt, mind tiéd. Nincsen végrehajtó,
ki elvenné tőled, a sok kedves évet,
munkád során gyűjtött ezer szép emléket.
Ma kicsengettek negyven tanéved munkájából.
Ma utolsó alkalommal léptél ki a tanórádról.
Eljött az idő, menned kell, s Te mosolyogsz és érzed,
Elvégezted mindazt, amit a sorsod elvárt tőled.
Ősz elején a szív hevesebben dobban,
Sok gyermek szempárba éltető tűz lobban.
Új tanítani való, új célok, vágyak,
Oktatni kell! Egyik feladat sem várhat.
Hajdan volt tanítvány, majd kolléga nyugdíjba vonulása alkalmára
Törékeny diák volt, emlékezem rája,
Amikor a KERÓ grádicsait járta!
Ápolt külsejének alig akadt mása,
Úgy térült és fordult, hogy a vak is lássa!
A nyugdíjas kor elért Téged
Legyen hozzá jó egészséged
S ne legyenek soha gondjaid...
Szemedben mosoly,
szívedben szeretet
- életed keresztjét derűvel cipeled.
Gyermeki öröm,
zsibongás felvidít,
két kézzel szórtad énednek magvait
- melyek, ha jó "talajra" leltek,
boldog voltál, ha kalászba szökkentek.
Balla Viola tanító néni nyugdíjba vonulása alkalmából
Üdvözlöm a tanító nénit,
Kinek hajója már a
Nyugalom tengerén
Csöndesen jár.