Ölelés
Jó volt állni a zuhany alatt,
S elképzelni, hogy velem vagy.
Érezni, ahogy a lágy cseppek
A bőrömön végigperegnek.
Az érzések tengerén
érintette a szerelem szele,
rózsaszín vágy-fellegek
siklottak felettük,
ez a bódító ölelések...
Mert
galamb
lelkében
hamvadó tűz
már kihunyóban.
Mi tesz boldoggá?
Egy gyönyörű, mosolygós szempár,
amely ha enyémmel találkozik,
a titkos álmom valóra válik.
Évtizedek után...
Átölelt karodban
közel a szádhoz,
ajkadat csókolnám
bárhol.
Szükségem van egy ölelésre.
Hogy valaki két karját körém fonva
Szorosan magához öleljen,
Hogy ne azért érintsen meg,
Mert muszáj, vagy épp előnye származik belőle.
Édes álom
Leszek a Holdad ha akarod
Fényemből szórok Rád csodás lágy takarót
Forró puha ölelésben elringatlak...
De jó minden reggel
boldogan ébredni,
édes kis páromat
gyakran átölelni.
Szeretet
Legyen mindig egy kar,
ami ha kell, betakar.
Felettem az ég,
Alattam a meredély.
Szállni szeretnék...
*
Bérceken, síkon
ünnepi stóla,
mindnyájan vágyunk
isteni jóra.
Úgy szeretném megölelni,
akiket szeretek!
Én mindig megpróbáltam,
amit lehetett.
Áltathatjuk magunkat,
becsaphatjuk, hogy nincs
szükségünk senkire,
a szeretetet,
egy másik ember közelségét...