Önismeret

Molnár Jolán

gitársuli

a jó gitárt is hangolni kell fel-le -
húrozni és vigyázni hogy a kevés
tiszta üveghangot ne szigetelje
visszafogott vita vagy perlekedés

Tovább...

Péter Éva Erika

[befogadsz s kiöntesz]

befogadsz s kiöntesz naponta, hetente,
s olykor csak a partra vetett hal vagy,
ki önmagát loccsantja cseberből vederbe,
nem találva semmi izgalmasabbat,
valami olyant, mi nem megállít, megtart,
és hagyja, hogy meghalva újjászüless,
hogy ne legyen az élet ennyire elszart,
és a pillanat kútja ennyire üres.

Tovább...

M. Laurens

A KRITIKUS

A kritikus ül hosszú méla lesben,
epéjét túráztatja lefekvés előtt,
hogy másnap se hagyja cserben.
Ágyához érve fogai közt elmormol
pár gyűlölettől fröcsögő, léha átkot,
leginkább a pokol mélyére kívánva
ezt az irtóztatón dilettáns világot.

Tovább...

Horváth Piroska

Púder nélkül...

nincsen púder
nincsen festék
nem takarnak
giccses kelmék

Tovább...

M. Laurens

MI EMBEREK

Hominem te esse memento...

Nem létem a rombolás
sem harag vagy gyűlölet
hisz mindenkit szeretni
s alkotni teremtett Isten
életünk nemcsak fülszöveg

Tovább...

Horváth Piroska

Nő a tükörben...

Üde ifjúságom lenge rongyaiban
tovatűnt sebtében - ezüstös álmaim
rózsa-hajnalokkal bezárt tornyaiban
pihennek édesen megnyugvás vállain

Tovább...

Kamarás Klára

Fiamnak

Elmúlt a nyár... az ősi tüzek árván
kihunytak. Rég csak hamut hord a szél....

Tovább...

Molnár Jolán

illúzió

én vagyok te
vagy te én már
nem tájolom be
az összeillő génpárt...

Tovább...

M. Laurens

SZÉP IS, JÓ IS

opusz ön-irónikusz

Szép vagyok no, mi tagadás,
csak egy a baj,
hogy ezt szemmel nem látja más.
Szépen menekül a hajam,
ettől az (állítólag) okos fejtől,
fogaim is ritkulnak már,
s nem álmodok újabb nejről.

Tovább...

Molnár Jolán

de

tundra a lélek holt kvazár
félek magunkra maradunk
bezár a kapunk együtt és külön
az adunk kapunk de néha
öröm is támad önző ösztönön
és kell imának egy szó mely
hozzád terel nem halasztható
de világunk szétszakadt bár...

Tovább...

M. Laurens

NINCS HASZONTALANABB...

Mondd hát, Öreg Csont, minek sietni annyira már?
Múltad elkopott, emlékét hasztalan keresnéd,
jobb, ha csendben veszteg maradsz, és kíméled elméd,
ha görnyedő hátad s lábad korod súlyától fáj.

Tovább...

Molnár Jolán

napi rutin

megkívántam a franciakrémest
úgyis csak egy islert
kértem volna mert olcsóbb aztán mégsem
vettem semmit mert
jött a villamos...

Tovább...

M. Laurens

ÖN-ÉN IRÓNIA

kroki rímekbe oltva

Az irónia csöpög szanaszerte,
e versemet itatja át: a Beste.
- Ön kicsoda? - Kérdtem este.
- Én? Az Ön iróniája vagyok,
e nyomorult pár lapra festve.

Tovább...

M. Laurens

CSAK EGYETLENEGY SZÓT...

(Áprily Lajos előtt tisztelegve)

A kor, orvossága az ifjúság hevének,
bölcsességet és megnyugvást hozhat a végnek.
Mára végleg eltűnt a szószátyár Apolló:
vágyam, csendben lenni, akár egy hasznos olló,
mellyel megnyirbálhatnám a beteg éveket,
az ágaimon sorvadó, sok-sok levelet.

Tovább...

M. Laurens

TORKOMBA SZORULT...

Torkomba szorult valaha egy ember.
Sem kiköpni, sem lenyelni nem tudtam,
kiszáradt torkom szorongatta vadul,
ha olykor önmagamnak is hazudtam.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom