Önismeret
Talán
Magabiztosnak érzem magam,
Torkomat bátran hagyja el szavam.
Egy "gond" van csupán ezzel,
Nevem nem kompatibilis énemmel.
Ha a virág kinyíl, tudatában van ennek?
Tudja, hogy kinyílt és értelme a szépségnek?
Változás. Ennyit érez. Ennyit tud.
Tovább? Túl sötét az út
Halálra rémültem, mert rám talált a hangulat,
Hogy keressem az igazi arcomat.
Mert mindenem belejajdul, ha hallgatom a hangomat,
Nem akarom hallani a gondomat.
Hazugság, remegő kezek,
Egy sírógörcsöt kapott kisgyerek,
A kisgyerek én voltam-vagyok,
Amíg élek-halok.
Nem bírom feldolgozni
Azt, mit a múlt tud okozni.
Összetörtetek egy még alig életet,
És az egészet észre sem vettétek...
...Mit a szesz az emberre varázsol.
- Állítólag öröm,
Mit kifekve érzel a kövön.
Fölösleges ártalom,
Hogy másnap mindened fáj nagyon.
Miért kell nekem mindennap felnőttet játszani?
Miért nem lehet gondok nélkül a felhőket szántani?
Úgy érzem, ha ez így megy tovább, ki fogok száradni,
Rövid időn belül végleg el fogok fáradni.
Terápiás céllal beszélek,
És nem érdekel, ki ért meg.
Makramé az élet.
Úgy van, ahogy nézed.
Elrejtheted léted.
De ismerem lényed.
Álruhás a végzet.
Szétfeszülök. De nem tudom, miért...
Szóljon, ha valaki ért!
Mi leszek, ha nagy leszek?
Csak egy félős kisgyerek.
Mi lesz, ha már nem leszek?
E kérdésre nem felelhetek.
Nem tudom, hogy mi legyek.
Súlytalan gondolatokkal száll...
...száll a magasba!
Sírok közt könnyekből...
...folyóvá fakassza.