Poéta

 IdőHosszKedvenc

Kustra Ferenc

Poéta a vén diófa alatt...

A poétáról

Napsütötte udvaron, árnyék... ülök a vén diófa alatt,
Van pennám, meg kiterített papírom, igaz, hogy csak egy falat.
Vakít a szikrázó napfény, agyam jár, zakatol, szülni készül,
Itt az idő, verset kéne rittyentenem innen, úgy emlékül.

Tovább...

Kustra Ferenc

Verselek...

Írok, írok, koptatom a tollat,
Közben jön következő gondolat.

Tovább...

György Emőke

Szépet írnék

Szépet írnék,
De mi az a szép,
Ha érzéseim szócsokorba fonom épp?

Tovább...

Kustra Ferenc

Mindig őszinte (tollforgató)

A mindig őszinte nem igazán hódol
A konvencióknak, hanem másként módol.

Tovább...

Kustra Ferenc

A lúdtoll rendi harcosa vagyok

Hithűen képzem magamat... én a lúdtoll rendi harcosa vagyok,
Kergetem a tudást, mit elődeim fölhalmoztak... ők a nagyok!
Hithűen képzem magamat... én a lúdtoll rendi harcosa vagyok.

Tovább...

Kustra Ferenc

Lecseppent paca...

Nézem, látom, hogy a legtöbb ember margón éli életét.
Kik meg bent szép sorokat írják, ott rögzítik a kilétét.

Tovább...

Kustra Ferenc

Az ősz nem láthatóan... erre oldalaz

Közelg` az ősz - Renga-láncvers félhaiku-láncban...

Simogató szél
Csiklandozza őzeket.
Este nincs hőség.
Susogó falomb.

Tovább...

Őrni

Szerelemvirágok

- Valamikor réges-rég - mutatott a vén poéta
a mezőn szerteszét -, itt Szerelemvirágok nyíltak...
Ámor varázsszínében pompáztak, a Romantika
Múzsájának énekét hallgatták, megköszönvén: a
Szellők ringató táncát, a Felhők lágy esőcseppjét,
a hatalmas Természetnek szépség-létezésüket,
Nap és Hold örökké-forgó, vigyázó tekintetét,
Emberek hódoló csodálatát, álom-szívüknek...

Tovább...

Kustra Ferenc

A lírikus epilógja

"Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."...

Tovább...

Kustra Ferenc

"Egy különös Poet találkozó" utóhangja...

Komróczki Zoltán: "Egy különös Poet találkozó története" c. versének a margójára...

Nagyságos, sőt, méltóságos úr Komróczki Zoltán,
Az első nemes az én szemembe ezek után.
Nagy dalnok ő, a találkozó "haditudósítója",
Jól megénekelte... nem pusztába kiáltott a szava.

Tovább...

Szederfalu

Sors-poétika

Hányingert kapok tőled poéta
A sors örökké utamba sodor
Darálna már le egy repcsirotor
Vagy dőlne ki alólad a létra

Tovább...

Adda Habib

Kétkedés

Van-e jogom itt lenni?
Gondolataim, érzéseim néha rímbe szedve írni?

Tovább...

Brondel Cermidoff

Az Isten szeretője

Sápadt holdvilágba
belelóg a bánat.
Felhők penésze
ellepi a tájat.

Tovább...

Kövecses Anna

Kell egy nap...

Kell egy nap,
Mikor a jókedv angyala üdén rám kacsint,
S szemembe könnyet semmi sem legyint.
Mikor a világ, mint varázslatos mesekönyv:
Tárul ki előttem, s mutat csodás hercegnőt.

Tovább...

Brondel Cermidoff

Abszurd (lakótelepi)

Tudod,
én szerettem volna,
hogy
csak oly versforma
dolog legyen,
ha írom,
a szamárfüles
papíron.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom