Relikvia
Emlékszel még a tejfogadra. Tudom.
A fájdalomra is, amikor elvesztetted, és
egy új vágta át ínyedet. Az első.
Emlékszel még a horzsolásra. Tudom.
Éji vándor, ki az utcákat rója,
sápadt Hold fénye az oltalmazója,
lopódzik kietlen sikátorokban,
rongyos csuklya rejti őt a mocsokban.
Illatod őre...
Még szívemben élnek
Csodaszép emlékek.