Sors
Látni akartam, tudni akartam,
Fontossá válni a zenekarban.
Hangszerem játszott, s lelkembe véste,
Elérünk együtt a végtelenségbe.
A kép összeáll...
Egyszer fenn és egyszer lenn,
Másmilyen lényegesen...
Viszont többet vagyunk lenn,
Így küszködünk idelenn...
A magány sokak szerint csak átmeneti állapot
Én valahogy mindig alulmúlom a nagy átlagot
Számomra nem teher, hanem egy kifejező érzés
Könnyű ez nekem, mint újszülöttnek a légzés...
Kérdem én
A hited rossz irányba visz el,
Szállnak az égen a madarak,
Senki nem tudja az útjukat...
Felnézek a magasba,
Lent a föld - az unalom otthona.
Ha madár lennék, elrepülnék
Telnek, múlnak... évek.
Lassan múl` az élet.
Öregszik a család,
én is öregedek.
2018-as állapotomra hivatkozva
Miért nincsen szerelmem?
Miért rossz az életem?
Mindent én sem tudhatok,
csajok után koslatok.
Emlékszem a napra,
mikor Téged hoztak.
Oly kristálytisztán, mint-
ha tegnap lett volna.
Az elvesztett hírnév, és az elvesztett barátok
A történet úgy kezdődött:
én voltam a központban.
Mindenki engem tisztelt,
a kiskirály sem élt jobban.
Régi, szép emlékek felidézése
Volt olyan, ki ellenségem,
Az ok az én bő beszédem...
Eltévedtem.
Nem is tudom, hogyan tettem.
Angol egyes,
Matek hármas tőlem szégyen.
2018-as állapotomra hivatkozva
Foglalom a helyet,
akárhol is legyek.
Avagy a szenzitivitás alaptünetei
Változik a világ, változik is minden.
Változnak a körülmények és az élet.
Régen minden jobb volt, jobb volt az életem.
Mostanra már megtört, nincs a régi énem.
Vagy mégsem...
Megöleltél szorosan,
Bőrömön még érzem illatod...
Elengedtelek...