Szenvedés
Könnyemet ma nem törli le senki,
magányosan elbújok a világtól.
Voltam én már padlón bántva, félrerakva,
S volt, hogy felemeltek az égbe, magasra.
Küzdöttem már egyedül, szemben mindenkivel,
Nem bíztam és nem beszéltem akkortájt senkivel.
Ezüst hold fürdik tenger vizében,
habvirágok nyílnak - szép igézet,
éj kékjében csillagok ragyognak,
fájó lelkem sebei sajognak.
Elbújok a lelkembe, hogy meglássam magam,
tán külső csillogás nélkül kitisztul agyam.
Belülről, ha meglátom összes gondolatom,
majd elhiszem, hogy még sincs rejtegetnivalóm.
Utolsóm
Már rég nem láttam
S kacaját sem hallottam,
Hiányzik Ő, kivel akartam boldog lenni,
S vele az életet végre komolyan venni.
Mindennap háború
Várva én búsan az Alkonyra,
Szerelem harcmezején
Készülve egy ádáz, gyönyörű harcra.
Agyamban közöny, szorong szellemem
Nagy, szakadatlan, alaptalan para van!
Bajt hallva ajkakkal szavalt szavakban...
Rakat alakban a randa lappanghat!
Zaklat alva, gaz fantazma abajgat...
Agyamban kalamajka, szakadt csakra.
Fals tartalmaknak sara tapad rajta.
Húsvétra ébredtünk,
ez egy szomorú nap,
ártatlan emberek
vírustól elhullnak.
egy ember
Hétfő délelőtt a sírjánál
jártam, s szomorúan
gondoltam még élő
szavaira, eltűnt édesapja
hiánya hogy viselte meg,
de a maga szívét a
betegség s felismerés
lágyította meg!
Kapzsiság és gonoszság uralkodott,
Hit nélküli sötétség irányított.
Félretettem az érzést a szekrénybe,
Hisz a lélek nem vitt rá kiölésre,
Hagytam, lassacskán hadd múljon...
Lélegzem. Élek. Kesergek.
Szívemben a bánat a rengeteg,
Melyben elvesztem talán már végleg,
S sírom is, melyben büszkén halok meg.
Utamon járok magam feje után,
senkinek hiányzok, nem gondolnak rám,
s ha néha megbotlok, nincs, aki elkap,
földre kerülve hűsít a hideg betonlap.
...Nem moshatja le tengerár,
Lábam vérpirosra festi,
Szörnyülködve nézi a holdsugár.
Sötét volt a lakkszagú teremben,
benne, mint jeges-fagyos veremben,
egy ember forgolódott tehetetlen,
orcája halvány pírtól pozsgásodott,
hol lehajolt, hol a plafonra dobott
egy maréknyi porladó szegycsontot,
táncolt a parfümszagú búbánattal,
kezébe vette kezét, máskor csak...