Szenvedés
demencia
Értelem határán csoszog a gondolat,
érzi, itt felejtett valami fontosat...
fogynak az emlékek, pillanat a jelen,
szemében tünékeny a régi értelem.
De sok édesanya
titkolja, hogy szenved,
szomorú vigasza
egyedül a gyermek.
Karácsonyra itthon vagy a frontról...?
Advent van már, hazajössz-e, hites párom?
Karácsonyra együtt lesz-e a családom?
Lisieux-i Szent Teréz Gretna Greenben
Üres rét, kihalt a táj...
Viharban edzett ez a virág.
Szenvedések szenvedése a némán tűrt ég kereszt,
Szavad nem szól, tekinteted az Égbe rejt.
Bűzös lehelet, vodka szag,
a mocsok mindent átitat...
Te vagy az egyetlen, kivel kész lettem volna mélyre merülni.
Maszkokat letépve a világ végéig kézen fogva rohanni.
Minden nap megvárattalak, majd szívem mélyéről akartalak.
Akaratom ellenére fölöslegesen körbe-körbe futtattalak.
Az ember élete
csak párjával boldog,
ha szeretik egymást,
jól mennek a dolgok.
Szeméből hullnak a sós könnyek
lapjai közé a sorskönyvnek,
zsákutca falára festeget
holnapot, amely még szép lehet...
Úgy érzem, eltévedtem az élet sűrű erdejében,
túl sok időt töltöttem a bánat fagyos tengerében.
Becsapnak az álmok, könnybe lábad szemem,
nem szeretném újra elveszteni az eszem.
Tudom, hogy nem szeretsz, csak ábránd az egész...
Csak a Teremtő tudhatja:
Mennyi erő, akarat lakozik bennem...
A négy testvér emlékére
Anyám volt. Az Édes, az Ágnes, az Ágica.
Úgy van előttem, ahogy utolsó éve kicsinyre gyúrta.
Csont-ritkult páncélján menekülő teste
csecsemőpózban kuporgott pihegve,
s elfért már pehelyből-párnáján.
Szeretem, mikor fázol,
S hogy fázhatok melletted,
Békében,
Didergő szavak között
Belélegezhetem szavad,
Szeretem.
Álmodtam egy világot, mely talán sosem létezett,
nem szóltam, hallgattam, bárki bármit kérdezett.
Mikor rózsák nyíltak, lángra gyúlt fagyos szívem,
valós arcot öltött, mit gyermekként félve hittem.
Annak idején minden világos volt az út elején,
merre a cél, mennyi az esély, az élet rút tengerén...
Habár engem a szélvész szél visz még a szilánkos porban,
felettébb sok fura élmény kísért a kisvárosomban...