Szépség
Olyan volt a hegy, mint a gyémánt, kristály csillant,
zúzmarák békésen szenderegtek a fákon.
Tükörsík volt a föld, kies, élő nem akadt.
De mégis! Varjú recsegett e néma tájon.
Bársonyos arcát mutatja a
tavasz,
leolvasztotta az összes
havat!
Szemeimet megmosom a hideg vízben,
akkor fog csillogni Noémire szépen.
Befújom magam a férfiasság illatával,
randim lesz a világ legjobbjával.
Szórakoztató műsor ment a színpadon,
vakuk fénye cikázott az arcokon.
Óvodás gyerekek szerepeltek éppen,
királykisasszonyost játszottak szépen.
Napfelkelte a tengeren,
de gyönyörű-szép látvány,
víz tetején terjed a fény,
mint valami szivárvány.
Büszke nő vagyok és anya,
van, mikor az ördög maga,
olykor magányosan élek,
néha a szerelem éget.
Születésnapodon
kívánok sok szépet,
örömök közt teljen
el az egész élted!
Nem vagyok a jónak elrontója,
életemnek ez lett a mottója.
Nem búsulok, mert rövid az élet,
amíg lehet, mindig vígan élek.
Gyula város szép kis város,
egyik utcája sem sáros.
Térkővel van mind kirakva,
élmény sétálgatni rajta.
Bogácsi nyaralás,
csodálatos emlék,
fürödtünk, táncoltunk,
ittuk a jó lőrét.
Születésnapodon
legyen szép a napod,
vörös rózsacsokor
díszítse ablakod.
2. rész
Május harmadikán üljük Irma napját,
adjuk meg hát neki rendesen a módját.
Szép virágcsokorral köszöntsük fel őket,
úgy alapozzuk meg a boldog jövőnket.
Alig várom már a vízkeresztet,
maszkabálban mulatni szeretek,
felteszem a sminkes álarcomat,
megviccelem vele a páromat.
Fák csupasz ágai mögött a Nap nyugodni tér...
Most még fagyos föld alatt
szunnyad tulipánhagymád,
hogy tavasszal hólé itatta
gyökered kihajtva zöld száradon,
gyönyörű legyél, tulipánom!