Szeretteink

Kustra Ferenc

Esőben kullog a végzet... a halottak napján

Versben, európai stílusú haikuban és eredeti stílusú tankában

Sebesen vágtató viharban, az esőben kullog a végzet,
Utoléri, nem a viharban... a megsebesült nemzedéket?
Szemünkbe villámlik, vágyak felhőtemetőbe temettetnek,
Vihar fölénk úszik, és fájdalmam szikrái nagy lángot vetnek.

Tovább...

Mikula István

Il silenzio

Szótlan közvetítő

Temetőben a sírok között állok,
Nem messze tőlem a megásott árok,
Megint újabb temetés, egy újabb vég,
Napos sírkert felett beborul az ég.

Tovább...

Kustra Ferenc

Sok éve mohalepte kövek...

Sok éve mohalepte kövek már mállanak,
Szomorkásan állva itt az őszben csak várnak.
A nélküled volt élet romjai mutatják a mának,
Itt nyugszotok én eleim... régi emlékek is mállnak.

Tovább...

Kustra Ferenc

Halottaimnál...

Pislákoló kicsi fények árnyjátékát nézem,
Az arcod vonásait szeretettel felidézem,
Lefolynak a gyertyák és elfogynak az életek,
A kis gyertyafüst száll, de fájdalmaink élesek.

Tovább...

Kustra Ferenc

Itt hagytatok, küzdhetek egyedül...

Éjjelente néha könnyek közt alszom el,
És néhányszor rémálomra ébredek fel,
Ez, mint rostos szívszakadás, nálam telel,
Bánatcseppekként a lelkemben vesztegel.

Tovább...

Kustra Ferenc

Halottainkra emlékezünk

Porból valánk és porrá leszünk?
Porrá lesz a földi porhüvelyünk...
Mi még csak valánk, de meddig?
Szeretteink, már nem újrakezdik.

Tovább...

316

Kustra Ferenc

Mohás síremléken ücsörög az emlékünk...

Többünk is a temetőben, rossz, korhadó padon ücsörög,
A halál lehelete szúrós, sebzett lelkekben dübörög,
Tekintetünk a már régen, szintén korhadt fejfákra révedt,
Sok ember a temetőben neszez... emlék fejfába vésett...

Tovább...

Kustra Ferenc

Halkká dermedt szavak

Ódon fák tövében pihen a sok sírkereszt,
És így lesz akkor is, ha már itt a vízkereszt...
A novemberi télelőn viharszárnnyal támad a fagyos szél,
Ó, jaj, mindenkinek, aki nem menekült innen el, mert nem fél...

Tovább...

Kustra Ferenc

A temetőben...

Égjetek, lángok!
Gyertyafény is magányos...
Virághervadás...

Tovább...

Kustra Ferenc

Ez az élet?

Milyen élet ez?

Én még csak huszonkét éves vagyok,
De már apát és társat gyászolok.
Rövid életemben a torz mosoly özvegye lettem,
Gyötrő, lélekölő emlékeket nem feledhetem...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom