Szikra
Amikor a tekintetek találkoznak
Amikor a tekintetek találkoznak,
kipattan köztük egy szikra,
mely vezethet bárhova:
szerelembe, barátságba, háborúba.
Sosem tudhatom előre, hova...
A fenyőfa díszei közt
csendben, szinte észrevétlen
megbújik a csillagszóró,
s várakozik tettre készen.
Emlékszem, mikor rám ijesztettél
a buszon, amikor rám köszöntél.
Odanéztem, megláttam e szép lányt,
Te voltál, kit láttam, rám intettél.
Lelkemben a szikra,
szívemben a láng,
ez az, ami nyitja szíved kapuját!
Egy forró szempár lángba borít,
kattan a zár!
...én meg az eső, szirmaidnak éden.
Te vagy a csend a szózivatarban,
én meg a vigasz akkor, hogyha baj van.
Felhőtlen gyermekkor
Nagyi ölében...
- idejétmúlt,
szép emlék.
Napfelkelte a tengeren,
de gyönyörű-szép látvány,
víz tetején terjed a fény,
mint valami szivárvány.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
A napocska felkelt, szépen felöltözött,
elkezdte táncát a felhők fölött.
Aranyszínű haját szétosztotta,
jusson csak belőle mindenhova.
Kincs
Napsütésben az
őszi erdő látványa
ritka kincs. Csodáld!
Szikrák talpra, most lángolj tüzesen,
Szívünk ragyog, éget, s mily melegen,
Magához ölel, csókkal bódít, szerelem.
A kövekkel csacsogó hullámok zaja,
part menti fák titkokat suttogó hangja,
vágyakról mesél, sejtelmes gyönyört ígér.
Jönnek az álmos, fázós reggelek,
nesztelen suhanó ködfellegek...
Januári napfény
szikrát vet a havon,
gyerekek siklanak
korcsolyán a tavon.
A nyakamra
kulcsolod kezed,
nem, még nem
érintelek.
Fagyos tengerek kalóza, merre szállsz?
Utad bevégezvén pihenni merre vágysz?
Északi szigetek jeges szelében,
Szelíden ringató jégtáblák ölében
Nyugalmat nem találsz.