Szomorúság
Merre jársz
most, édestestvér...
merre visz most kedves utad,
látsz-e engem
néha, néha...
s az itthon maradottakat.
pirkadást hasít a félhold,
csillagmezőt learatta,
isten hűlt helye az égbolt,
bánatkővel van kirakva.
Jelenleg nincs elfogadásra váró versed
Üresek az ívek,
szótlanok a napok.
Maszk rágta mosolyod
félelembe fogyott.
Adventi gyertyáknak
pislákol a lángja,
szomorúan néznek
vírusos világra.
Madár vagyok, folyton szálltam,
fától égig ért a szárnyam.
Bejártam a nagyvilágot,
felettem a Nap világolt.
A groteszk gipszfej
Körbeüljük bakokkal,
S nem beszélünk azokkal,
Kik elmélyedve csodálják
S szép szavakkal dobálják.
Spar-os chipset zabálva,
félig-meddig beállva,
jó szöveget dumálva...
Nézd ezt a kis puszta tájt,
mily gyönyörű volt egykoron.
Gyöngéd lelked most odébbállt,
te kezem többé nem fogod.
...Festve hófehérre
Láttam ahogy eljő
Szép világunk mérge
Folyik az eső a nyakamon,
megáztam, nem is tagadom.
Vizes a hajam, az orrom, az ajkam,
beléd estem,
pedig nem akartam.
Veszteség, mely lerántja lelkem a mélybe, kialszik fényem szeretete.
Elgyengülök és nem látom, mindennek mi értelme.
Féltékenység? Bosszú? Karma?
Szeretetben és békében élni ki ne akarna?
Sírkereszteken bokréták,
Sírkövön mécsesek, gyertyák...
Milyen rég volt, mikor érinthettelek,
most szomorúságban élem napjaim,
én múltunk emlékeiért reszketek,
míg hullámcsend mossa a tó partjait.
Ma megint ugyanúgy indulok az útra:
virággal kezemben minden évben újra...
Kijárási tilalom
Rideg lesz a temető,
mint
a holt ember arca,
mély
fájdalommal s kint rekedt
gyertyalánggal
harcol a gyászoló pillanat,
mert...