Tavasz
Húsvét, 2018.
Sok
Virág
Mindenütt,
Húsvétnapját
Ma ünnepeljük.
A körtefa álma című mű folytatása
Tíz nap sem múlt el azóta talán,
Akkor még rügyek pattogtak ágán.
Ma hófehér díszruhában várt rám
Udvar dísze, a kedvenc körtefám.
Virágos lett ma a lelkem -
barkapillám, nárcisz-szemem,
rügyező ág lett tíz ujjam,
mint egy kaptár - felbolydultam...
Feléledt a szép természet,
rügyet bont a fák sora,
ezernyi méh gyűjt már mézet,
hull virágpor zápora.
Itt a tavasz, itt a húsvét,
szél borzolja barka fürtjét,
mézes-csupor most a reggel,
aki férfi korán felkel...
Álmából kél a szunnyadó természet,
Ásítva ébredez, nyújtózik a táj,
Rügyet sóhajtva ringat új meséket,
Fátyol-zöldet lebben kócos fűzfaág.
Tavaszodik
Teli van az erdő-mező élettel,
tavasz van, a biciklidet éleszd fel!
Kikelet, kikelet, mily kellem,
Ragyog rám a nap, repdes lelkem.
Szívemben szeretet, szerelem,
Kívánom, kedvelem, kell nekem!
Ragyog a kikelet, zsarátból tűz lobban,
pillangó-méz ajkad ízlelget, csókolgat.
Puha zümmögés
Tarka kelyheken,
Bodros napsütés
Cirmos kerteken.
Mit szólsz, meghoztam a tavaszt?
toppant elém, s nevetett csobogón.
Ezer színes virág súgja most azt neked,
ha szíved kitárod, újra boldog leszel.
Nem találtam jácintot,
majd mégis találtam,
az utcán árulták nagy tételben,
a fehér, kék, rózsaszín, fürtös virágfejek
illata varázslatos volt,
de drágák voltak a jácintok,
így nem vettem neked,
pedig holnap nőnap...
Amikor ma felnéztem az égre,
egy gólya szállt a szelíd széllel.
Bársonyba öltöztette szívemet,
s óvón átkarolt a kikelet.
minek búsulnék -
cseresznyeszirmok hullnak
velük szállhatok