Temető

Horváth Piroska

Temetők sóhaja...

Félek, hogy egyre több olcsó gyertya
ejt majd áttetsző viaszkönnyeket,
hogy szomorúfüzek lombja alatt
nem rejthetem fájdalmas könnyemet

Tovább...

Domonkos Jolán

Emlékét most egy kő súgja

Az elfelejtett

Egy versbe vésett gondolat,
az (élt - meghalt) sírfelirat.

Tovább...

Rozsnyói Ferenc

Múlófélben

Arcomba piszkál a májusi szél,
valaki lenn csendesen kaszál.
Kevesebb vagyok most a semminél,
lopakodva arat a halál.

Tovább...

Radnai István

A temetőben jó idő van ősszel

valami zöldes-fehér illat
az avar félreérthetetlen szagával
tűhegynyi gombákkal keveredik
amikor a nap felül a fák hegyére
ellobbanó mécsek füstje
már nem zavar az agyag nehéz
mint szennycsatornák bűze
és nedvesen megduzzadt...

Tovább...

Domonkos Jolán

Gyertyafényben

Figyeljünk az élőkre

A temető gyertyafényben,
krizantémok a sírokon,
imára kulcsolt jó kezek,
találkozik kint sok rokon.

Tovább...

Mezei Marianna

A temetőben... Farkasréten

Tegnap rám zuhant
a temető csendje,
szél se mozgatta
a hatalmas fákat,
mentem, és figyelve
minden kis neszre,
reméltem, talán
még meglátlak.

Tovább...

Aranyosi Ervin

Vajon miért is jó temetőbe járni?

Vajon miért is jó temetőbe járni,
elporlott testek közt, csendben sírdogálni?
Mint kiszáradt kúthoz, jár oda az ember,
melyben nincsen élet, honnan vizet sem mer.

Tovább...

Domonkos Jolán

A széllel üzentél

Elhervadt virágot szorít most kezem,
lelkem rezzen, arcomba fúj a szél.

Tovább...

Horváth Piroska

Temető csendjében...

Vén, szomorkás őszünk búsan esőt szitál,
novemberünk szürke emlékfátylat terít,
borongós a kedve, sűrű ködöt pipál,
kis temetőnk fölé emlékeket vetít.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Halottak napjára - virág helyett

Magányosan állok a keresztútnál.
Nincs, ki kezemet kezébe temetné.
Miért hagytatok engem így magamra?!
Dühöngök vádlón sírhantokra meredvén.

Tovább...

Ross Satyr

Temető

Megengedték még, hogy vessek egy utolsó
pillantást arcára, kezét megszorítsam -
friss sírba süllyedt a cifrázott koporsó,
míg én a szétfoszló felszínen maradtam.

Tovább...

920

Tasnádi Györgyi

Még álmodok...

Én már nem gyújtok látszatmécses-tengert,
lelkem nem nyugtatják haldokló virágok,
szememnek nem őrzök temető-világot,
szakadt rongyokat tisztelgésként nem rázok.

Tovább...

Molnár Jolán

Halottak napjára

Fehér csokrok között sután,
szertartásosan kutatok
a táskában gyufa után.
Felélték rég a kukacok
húsodat és bordáidat.

Tovább...

Kurczina Terézia

Temetőben

Sárguló levelek
peregtek köröttem,
amíg a sírodhoz
megtörten kijöttem.

Tovább...

4159

Horváth Piroska

Halottaink álmai felett...

Egy rozsdás vaskapu csikordul,
Távolban nagyharang megkondul.
Tarka szőnyeg - őszi falevél,
Talpaktól zizzenve - így regél.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom