Tépelődés

Kustra Ferenc

Mikorra?

Szegény embert ág is húzza.
No, de ennyire?
Csak csúszok-csúszok lefele.
No, de ennyire?

Tovább...

Kustra Ferenc

Cajoznék

Nézem a caj láncomat, kopott.
Olyan, mint egy nyugdíjas kokott.
Kopott vagy anyaghibás, törött?
Ügy tűnik eleget körözött.

Tovább...

413

Kustra Ferenc

Eldorádó.

Keresem az utamat,
Hogy befolyásoljam a múltamat?

Tovább...

Kustra Ferenc

Az emancipált nő

Csókolózunk nyakra-főre,
Közben megkíván a dőre.
Én rendes úrinő vagyok,
Akárkivel dehogy búgok.

Tovább...

Kustra Ferenc

Váltani?

Megtréfált a sors,
Életem túl sós.

Tovább...

716

Kustra Ferenc

Tüzes katlan

Elveszni a végtelenbe,
Feloldódni a semmibe,
Fentről nézni lefelé,
Imádkozni felfelé.

Tovább...

Kustra Ferenc

Megtört tekintettel...

Mint haldokló vad, megtört tekintettel
Révedek...
világra, hűlő lélekkel.
Nincs olyan, mi melegséget is adna,
Úgy tűnik, mintha életerőm fogyna.

Tovább...

Kustra Ferenc

Mit hoz az ősz?

Nagyon szép őszi idő van odakint,
Lassan rozsdásodik a csalit.
Még zöldek a fák levelei,
De rozsdulnak már a szélei.

Tovább...

Kustra Ferenc

Ifjonti hév...

Születtem boldog gyermekkorba, de minek,
Ha így felnőttként nem kellek senkinek.
Állítólag apám akart, anyám meg nem,
Lettem neki úgy negyvenegy évesen.

Tovább...

Kustra Ferenc

Borongós a kedvem...

Borongós a kedvem, de fölvidít
Az ősz, mert mutatja szép színeit.
A szép színek bár gyorsan elmúlnak,
Borongós hangulatra jól hatnak.

Tovább...

Kustra Ferenc

Nekem még az sem sikerül...

Bús, könnyáztatta arcom az eső veri,
Búmnak, bánatomnak se száma, se szeri...
Lelkem zokogva sír, már csak úgy támolygok,
Nekem még az sem sikerül, amit nem akarok.

Tovább...

Kustra Ferenc

Láttam én már...

Láttam én már citromsárga hajnalt virradni.
Nem láttam még naplementét fönnmaradni.

Tovább...

Kustra Ferenc

Ki igényli?

Finom embereknek ez nem kora,
Mit emberek hordanak, az rongya.
Útszéli modorban viselkednek...

Tovább...

Kustra Ferenc

Életünk

Csermely az élet, botorkálunk,
A kövek közt meg-megállunk.
Messze van, nem látjuk az ér végét,
Ki, hogy fogja élni életét?

Tovább...

210

Kustra Ferenc

Arcul csapott

Az élet a benyomások szimfóniája,
Az életem a pechsorozat kavalkádja.
A sors állandóan csak arcul csapott,
Sokszor rám mosolygott, orvul becsapott.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom