Természet
Sirályok, sirályok,
Hófehér királyok.
Víz felett repülve
Élelmet keresnek.
Amikor fotós voltam, két géppel esküvőre készülvén,
Az ajtóban izgatottan álltam én,
Hogy jöjjenek értem, s menjünk a fotó helyszínre,
S ott már a kreatív ötletek özönlöttek belőlem szinte.
Lustán hömpölygő kis patak
hullámain csorgó fényfalak
bíbor alkonyba hullanak.
Kis gyopár, kis gyopár
Él magas hegy csúcsán,
Tündököl fehéren
Sziklák közti résben.
A szél a fák közt, az eső az égből Te vagy,
Évek óta érzem és tudom, a véremben vagy.
A hajnal harmatcseppel ébredt,
Nap követte, kélt hamvas fénnyel.
Ölelte az egész világot,
s fürgén ültette a virágot.
Próbáltam meglenni a napfény csodás
s éltető ereje nélkül, de akkor a lelkem
leépül!
Virágzik az aranyeső,
Lelkemnek oly jóleső.
Ibolyák is illatoznak,
Nefelejcsek nyiladoznak.
egyszer
Régen tudtunk értékelni,
búzát vetni
s méhészkedni!
vaskosan benne vagyok, mint mi mind.
panaszkodunk együtt, ha nincs kinn tiz
fokkal több legalább, vagy köpködünk
a nap felé, hogy forró. köszönjük.
tegnap virradatkor látcsővel
fókuszáltam a vénuszt, közel
a horizonthoz, szél-cibálta
fák fölött fénylő csodalámpa,
felnagyítva rezgő űrképlet.
a holdsarló c-je szürkébbnek
tűnt, ám ma hajnalra elveszett.
A Nap elbújik félszegen
Zordon felhők árnya fölé,
Indul az égi háború,
Nappalra az éj ráborul.
A Holdláng trilógia második része
Kézenfogva siettünk az esőben, a városon át,
És hirtelen újra éreztem, ölel át.
Mikor senki nem látott, felröppent a magasba velem,
Repültünk az éjben erdőkön, völgyeken.