Természeti jelenség
Esik az eső.
Záporozik rám.
Nyílik az égen
virág-szivárvány.
Szivárvány, még nem láthattalak,
a szem által nem vagyok szabad,
mégis olykor csal a képzelet,
esőcseppben ott vagyok veled!
Öreg mester az,
ki öreg gyermekként
áramlik vízzel, s...
A szeretet-szivárvány színei...
Prológus:
A viharfelhők tovaszálltak, kristályfényű
esőcseppek csillognak mindenfelé. Egy
hatalmas kéz ezernyi színben játszadozó,
karcsú, égi tüneményt rajzol a felhőkbe.
Villám-szeget üt a földbe,
dirrel-durral tört a csöndbe -
súlyos pöröly - Isten lesújt,
sikátor lett most a Tejút
Éjjel tizenegy óra tájban valahol az óceánnál
Eső kezdett esni a jóságos vízisten templománál.
Nagy cseppekben zuhogott, jó messziről hallatszott nagy hangja.
Ijesztő volt olyannyira, hogy elbújt a hangyaboly minden egyes tagja.
Eső, eső,
nyári zápor,
minden vízcsepp vígan táncol!
Barátságom a teliholddal
Telihold, telihold,
Földiek felett járó,
Fényességes telihold
Gyöngyöző légbuborék, mit míg él,
a felszín locsogása gombolyít.
Nem igazgyöngy, üres, mégis szép!
Legyek esőcsepp,
És hulljak óceánba,
És marjon sós vizével
Hullámok hab leánya
- csak a pénz fogságában,
Ej, soha ne legyek!
Hátad mögött jár a nap.
Napárnyékok játszanak,
tréfás tündér a légben
csalfa tükröt tart éppen.
Csak egy pillanat... (Tyndall-sugarak)
Felhőkön megnyíló ablakok fátyla
- mint fénylő, rózsálló szatén függönyök -,
aranyat áraszt az ábrándos világra,
selyem leplében fehérbe öltözöm.
Újra meg újra visszatér
Vészjóslón fúj, dühöng vad szél,
Ember ettől jót nem remél.
Sötét, tornyos felhők dísze
A mennykő fényes írisze.
Az éj sötétjében
Ragyogó csillagok
Sugárzó fénykörében
Ezüstösen csillog
1947-2018
Nincs még száz éve,
éppen csak hetven,
Dunában a víz
csepp mederben!