Tisztelet
Kérlek, figyelj rá
Kérlek, ülj mellé, ha maga elé réved,
ne sajnáld el tőle szaladó idődet,
lehet, hogy nem kér, nem szól, mi bántja,
nem akarja, hogy terhed legyen magánya,
hallgatagon, mégis vár egy érintésre, egy biztatásra.
Anyaölben sok kis angyal ringatózik álomba,
Minden igazgyöngy szemecskét Ő rejt el a kagylókba...
Lámpásaim 1-2
Emlékszem még a hintára, mint a nád - úgy lengett szép teste,
Ő fúrta-faragta, csiszolta, ő simogatta életre...
Világnak legszebbik völgyében megbújt egy kert a dombokon,
Elterült csendben a fák mentén, s lustán pihent a lombokon.
Átadtam szívemet egészben,
Összetörve tartom most kezemben.
Nem volt jó csere, tört a portéka,
Nem segíthet rajta modern apotéka.
Szeretlek, mert te velem vagy.
Sokan elhagytak. De te soha.
Eljött e nap, eljött újból,
és erről szól kis énekem.
Tudja Isten, hogy mi okból,
én a nőket szeretem.
Ha
Szeret,
Nem ismer
Gátat, határt.
Adja mindenét...
Védjük, tiszteljük, becsüljük a nőket,
szép virággal lepjük meg őket.
Töltsünk el velük sok romantikus estét,
adjuk át nekik szívünk szeretetét.
Tiszteld, becsüld Őt
Tiszteld és becsüld Őt,
Lásd meg benne a Nőt,
Ha: kedvesed, anyád,
Húgod vagy nagyanyád!
Ellesett pillanatok
Nőnap közeledik,
fiúcska számolja
gyűjtött zsebpénzeit.
Szeretethiány
Szeretethiány... ha észre sem vesznek,
Mindenütt, minduntalan nélkülöznek.
Szíved fáj, kutat, talán rossz úton jársz?
Pedig csak pillantásra, mosolyra vársz!
Megfáradt vándor, ha erre jársz ma este,
utad mutatja sok százéves platán.
Talán egy hantot vagy megnyugvást keresve?
Szíved a csenddel egy ütemre jár.
Csak
addig tart, míg szólni mer az ember,
addig tart, míg érteni akar,
addig tart, míg szívből tud nevetni,
addig tart, míg bárkit elfogad.
Szeretet lángja
Mondd, Isten, miért gonosz
a világ,
ami ingyen van, azt is
pénzért adják!