Történelem
Dob szava szól, és lángol a tűz.
Varázsló sámán szellemet űz.
Énekszó hallik mezőn és réten.
Dal hullámzik át erdőszélen.
"Hej, rege, rejtem,
Hej, hej, hej!"
A krassói csatáról
Mohács előtt nem sokkal
A Krassó mocsarában
Nagy győzelmet arattak
Honvédő magyar hadak.
Eltévedt egy ifjú. Példás helyen példátlant látott.
Haragjában nem ismerte fel ott az Igazságot.
Dózsa György unokája vagyok én?
Ezerötszáz - vészterhes - tizennégyben
Dózsa György hadai pusztítottak éppen.
Körbevettek sok-sok várost és falut,
hamar felkeltették azt, aki még aludt.
Csodás lény élt egykor, régmúltban a Földön,
hasonlított hozzánk, volt két keze s lába.
Minden élőlénynél ő jobban fejlődött,
ám nem tisztelt más fajt, ki gyengébb volt nála.
Ural, irányít, semmit sem restell,
mindig színpadon a porondmester.
Százszor elkezdi, sohasem fullad.
Bohócok töltik a kifutókat.
Dúl itten a hóvihar, alá zenél az orkán,
Becsülettel kint vagyok... majd` szétfagyok a vártán.
Fronton vagyunk, itt élet-halál a tét, de nagyon-nagyon,
Befagyott szemmel figyelek, nem, mint egy hadgyakorlaton...
Orosz támadásra gyanús jelek kerültek elő,
Vannak, kik ágyukhoz már lőszert készítenek elő.
Don-kanyarban várok a semmire...
Aki SAS behívóval vonatozott idáig... meditálni.
Van úgy, hogy két nap irtózatos lassan telik el,
Sötétség nem cseréli le magát verőfénnyel.
Látjuk is, az égbolt beborított lőporfüsttel.
Az ételhordó a kordéról leesett...
Jó vastagos és hosszú jégcsap keresett
Menedéket a keskeny lövészárokpárkányon!
Mi meg lebújunk... még meglőhetnek faron-háton.
Derűre borút hozott
Ősz,
Ködhomály fed tájat,
- Tán elmét is -
Ki tudja, még mit,
Mennyiből hányat?
...a hatalom még kitart,
de egyre kevesebb az ember,
ki lába előtt hever.
az alávetettek sorsa
múltban rabszolga...
Rezgések ciklus II.
I.
Egész éjjel esett.
Az erdő füstölög,
mintha a tündérek
párából és szélből raktak volna máglyát
a hegyen szerteszét.
"Summáját írom"
Aranybullának,
II. András
törvénytárának.
A színész, ki harcba vitte népét,
Nem nézte a sajátjai létét.
Nőket és gyermekeket pajzsként emelt,
Mások kárára ő csak ünnepelt.