Ünnep
Hullanak rám a hűs esőcseppek,
Arcomon könnyel elkeverednek,
Hideg szél fúj, de már nem is érzem,
Így van ez, ha oly nehéz a szívem,
Kavarog benne a múlt és jelen,
Jövőmet szabadon elképzelem,
Lelkemben több érzelem háborog,
Néha összecsapnak a hullámok...
Százötvenedikre
Ez a vers is igen hamar elérkezett,
Százötvenedik is megszületett!
Nem. Nincs még vége korántsem,
Jönnek még versek, azt hiszem!
Felváltja a Nap a Holdat.
Dalolnak a kismadarak.
Érzi rigó és csalogány,
Ünnepnapot rejt a naptár.
Húsvét vasárnapján hófehérben leszek,
üres asztalfőre terítéket teszek.
Pünkösdi ünnepen
királyt választottak,
vetélkedő után
nehéz döntést hoztak.
Hittel tele ünnepünk a pünkösd,
a lélekmegújulás ünnepe.
Apró bűnöktől megtisztul lelkünk,
előjön Jézusnak szeretete.
Hazafelé tartok. Későre jár.
Havazik, mint egy hógömbben, puhán.
Vizek fodrán, rigószemekben
lobog a hajnalpír,
valami égit sejtve rebben
s dúdol a gólyahír.
A jó köszöntése
Hány emlék fér meg lelked tarsolyában,
rögös-szép utak dalos vándora?
Hetven keringőt táncoltál a Nappal,
s tavasztól zsong most az ég sátora.
Rád gondolok most, őszi fordulónkon,
az avaron szelíd fények pihennek,
a létezésben fényévek suhannak,
s te megmaradtál áldott, szép jelennek.
Csendes éj neszét
csillag szórja szét,
sejtelem a táj,
dúdol a homály,
szunnyad, ami fáj,
halk minden beszéd.
Szélzúgással, lángnyelvekkel
Az eljövetelt ünneplők -
Apostolok, tanítványok,
Keresztények és megtérők.
Mikor a Teremtő egyszer jót akart tenni,
egy Nőt alkotott, kit majd öröm lesz szeretni.
Szépségből alkotta, és sok ezer virágból,
a világmindenség forró csillagporából.
Lehetsz banya
Seprűnyélen -
Járhatsz földön
Szállhatsz égen