Vágyakozás

Kristófné Vidók Margit

Csak ennyit kérek

Most csak éljük át a pillanat varázsát,
karod ölel, érzem szíved dobbanását,
gomolygó álomképek a néma csöndben,
emlékek remegnek szivárványkönnyekben.

Tovább...

Hajdu Dzsenifer

Még nem láttalak

Még nem láttalak,
Csak képeken,
De beléd estem
Teljesen.

Tovább...

Mersinho

Éjszaka

Éden II

Éjszaka van, csendes nyugalom.
Én egyedül ülök kint az éjszakában,
Fényes csillagok alatt nyugszom,
Vagy inkább ébren álmodok.

Tovább...

Kiss Gabriella

Lélekből csapolva

Ha azt mondanád...
(Tudom, "ha"-val nem kezdünk mondatot.)
De ha mégis azt mondanád...
(Tudom, így sem jó.)
Mégis, ha azt mondanád,
kerüljük meg együtt a tömböt,
és keressünk egy kérges farönköt,
s ha megvan, mélyesszem kezem...

Tovább...

Horváth Edit Fresh

Égi jel

Álmodom a fényt, érzem, ahogy közelít felém.
A sápadt, hajnali hold éppen nyugovóra tér.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Ennyi még jár nekünk

Adott az élet valamit
valamiért, valamit (mit?),
mézédeset, túl keveset.
Nem hiszem! Csak ennyi lehet?

Tovább...

Kántor Csenge Virág

Nem akartam...

Én nem akartam ezt a különös érzést.
Lelkemben ezt a gyötrődést.
Gyomromban a pillangókat,
Mik már soha el nem múlnak.

Tovább...

Péter Phety

Dallamszárnyon

Illatát fújja a szél felém,
Új illat ez és új remény,
Tiszta Ő, mint a forrás,
Ragyog, mint annak vize.

Tovább...

Horváth Roland

Merült

Fáradt bennem a szerelmes,
De az élet talán lesz oly kegyes,
Adhat valakit, kivel szabadon élek,
Akarok még érezni, de mégis félek,
A szellemnek lenne csak ez méreg.

Tovább...

Szabó János (Hun0r)

Hiányzom még?

Vajon hiányzom még? Hiányzom úgy, mint rég?
Ahogy két karom közt két karod közé bújnék?
Érzed-e még, hiányzik, hogy fogjam kezed?
Akarod-e, hogy ott legyek veled?

Tovább...

Horváth Roland

Árnyék

Visszariadtam tudatlan,
Nem tudván, lehet, nem lehet,
Csak töprengek, lehetnék-e karodban.

Tovább...

Melinda Csiki

Renaissance

Légy forrásom, kortyoljak belőled,
ha többet adsz, úgy engem tüntetsz el,
hogy körülvégy, azt se kérem tőled,
csak hajolj le, hisz úgy érlek én (f)el.

Tovább...

Horváth Roland

Fintor

Sebhely

Állok a sors előtt tekintve értetlenül,
Miért sodor össze oly embereket,
Kiknek nincs rá esély, mód, sem időkeret,
Miként a kettő egymásé legyen szerelméül.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom