Változás
Amikor a gondolataidban olvasok,
bensődben vérvörös végtelenné olvadok.
Életet sugalló szavad temet magába,
morajló, őrült elektromos viharába...
Végtelen változás vájja a lelkem,
végtelen változás húzza a testem.
Minden változik és minden fáj,
a test, a szellem, hit és a táj.
Sorok az őszelőről...
Augusztus végén járunk, az éj hűvösségét jelzi...
Az éji hűvösség az ősz közeledtét előjelzi.
Nyár
Végét
Járja már.
Éjjel elkel
Lenge takaró.
Gesztenyeillatú őszre vágytam,
mikor a szél enyhe, készülőben,
ha felkelne vadul tipró vágyban
szél-cibálta színek erdejében.
Változik a világ, változik is minden,
változnak a körülmények és az élet.
Régen minden jobb volt, jobb volt az életem,
mostanra már megtört, nincs a régi énem.
Elfogyott a szó a szájról,
a csönd ciripel egy dalban.
Elhallgat a hang a tájról,
és elsüllyed a kés a vajban.
Telnek, múlnak... évek.
Lassan múl` az élet.
Öregszik a család,
én is öregedek.
2018-as állapotomra hivatkozva
Miért nincsen szerelmem?
Miért rossz az életem?
Mindent én sem tudhatok,
csajok után koslatok.
2018-as állapotomra hivatkozva
Foglalom a helyet,
akárhol is legyek.
Avagy a szenzitivitás alaptünetei
Változik a világ, változik is minden.
Változnak a körülmények és az élet.
Régen minden jobb volt, jobb volt az életem.
Mostanra már megtört, nincs a régi énem.
Helyzet, mit nem kedvelsz,
helyzet, min nem nevetsz.
Sáros szabadság szabdalja a lelkem,
igazságvágyam csillapíthatatlan,
míg nincs összhangban a test-lélek-szellem,
a gaz gyarlóság megjavíthatatlan...
Talán sosem tudják meg az emberek,
hogy minden áldozatot értük teszek:
miattuk lettem kitaszított a Mennyből,
mégis forrnak irántam a gyűlölettől.
Megjöttél
A szél a te illatod lengi,
A madarak a te szavaid csicsergik,
A csillagok irigykedve mosolyod nézik,
A szivárvány a te szépséged fecsegi.