Vírus
Jobb tenyerem, bal tenyerem
Egymás után felemelem,
Itt a vízcsap, ott a szappan,
Ezt a vírust el ne kapjam!
Kórokozó érkezett,
Ki tudja, hogy honnan.
És mindent megmérgezett
Szinte azon nyomban.
hier-arc-hiába` van
minden-ki
ha te nem vagy
csak harc marad
majd vereség...
Vírushullám-kori önszenderg` marcang` látomásaim
Egyedül ülök a magám-maga durva ágán
méhpihe-puhán, árván pendülök az élethárfán,
röpül lelkem hegypill` pillangóbegy lepkeszárnyán,
csilin-leng libb`az körtánc-színek maszkabálján.
Északon a játékgyárban
nagy a készülődés, mozgás,
még egy nap, és útra indul
a jóságos Mikulás.
Múltba tűnő óév,
vigyed a bánatot,
Szilveszter éjjelén
vidáman mulatok.
A lappföldi Mikulást
vírus megfertőzte,
hogyan kerül ajándék
a gyerekcipőkbe?
Aggódás rakott fészket a világra.
Akadályok szelik ketté az ölelést.
Mozdulatlan csend borult a tájra.
Nehezen engedi az ébredést.
Ez az év más lesz, mint a többi?
Ez az év más lesz, mint a többi!
Utcán egymást meg fogjuk ismerni.
Nem kell majd maszk a szép arcra,
Bár sokak ezzel sem mennek sokra...
élet
Valami borzalom,
valami vírus,
hosszú, mint
a Nílus, döntött
le.
Akkor még nem tudtuk,
hogy az utcák néptelensége
mit jelent. Gyermekkacajok
tűntek el a "maradj otthon"
kijelentéseiben, míg a
föld árkaiban megtisztult
március szedi agg áldozatait.
Székesfehérvár, 2020 tavasza.
Oly hatalmas, olyan derék,
magányos most a nagy kerék,
nem fordulhat - áll magában,
üres fülkék csendmagányban
Covid-19
Maradj otthon,
ha teheted,
erősítsd a
szervezeted
Nagycsütörtök a gyász napja lett,
új vírustól retteg a világ,
karanténban töltött vacsora,
üres utcákon csend és hiány.
I.
Hangzavar volt, káosz, ricsaj,
förtelmesen harsány zsivaj,
énekelt egy vészjós szirén
poshadt tenger bűzös vizén