Viszonzatlan
Kerestem azt, mire vágyom,
Megtaláltam édes álmom.
Imádom, ahogyan beszél,
Mint mindig, elvitte a szél.
Mikor jut eszembe?
Ha útnak indulok.
Miről jut eszembe?
Ha zenét hallgatok.
Szerelem lenne ez?
Nem, nem hiszem.
Reménytelenség és
Fájó gyötrelem.
Egy újabb reggel,
de te nem vagy itt.
Rád gondolok,
de te nem vagy itt.
És megint írok,
De már nem sírok,
Megértelek,
Nem kellek neked.
Nem tudom, nem értem.
Miből él a remény?
Ha minden ellene szól,
Szívünk miért remél?
Neked adtam volna minden kincsem,
Mit mások elől rejtegettem: a szívem.
Van értelme szeretni?
Éjszakákat végigszenvedni?
- Mindezt egy fiúért -
Látni még nem igazán láttalak, csak álmomban,
Minden percben ott vagy gondolatomban.
Még nem láttalak,
Csak képeken,
De beléd estem
Teljesen.
Valentin-napra ébresztette reggel.
Virágboltot keres bőszen Lala.
Pár rózsaszál, a boldogsághoz ez kell.
Mit régen vágyott, azzal tér haza!
Hétfőn halkan, haragosan hívott fel.
Kedden kellemesen kedveskedett.
Mézzel csepegtettél,
Szavakkal kecsegtettél.
Áldottam becses neved,
Kortyoltam hazug leved.
Csak én jöttem meg, kedvesem,
Bocsánatot kérek csendesen.
Szép volt meg jó,
Remélem, visszahozható.