Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Őszi gondolatok

Ködtől lucskos szürke hajnal
párahalma Nappal dacol.
Kertek alján az ősz talpal,
Hideg szele csontig hatol.

Fűszál görnyed harmatcsepptől,
vékony hegyét gömbként húzza,
Fáradt levél sorsa eldőlt,
véget ért a földi útja.

Tegnap levél, ma már avar,
nemsokára illatos föld,
ősszel füvet, krókuszt takar,
jövő nyárra megújult zöld.

Bölcs kormányos a természet,
tudja, kell a megújulás.
Tudja azt is, őszre tél jön,
és tavasszal nem lesz Júdás.

Nem akarja fagyos telét
sok-tíz évre jégbe zárni,
kijelölni madár sorsát;
hány fiókát kell táplálni.

Mindig vannak homokszemek,
gránit szikla arccal járók,
Mátyást játszva fosztogatva,
csalhatatlan bölcsnek látszók.

Dacolnak a természettel,
eldöntenék a Nap útját,
gőgtől vakon halmozva kárt,
mással fizettetve árát.

Ősz van, ősszel lassul minden
borzongató tél előttünk,
kicsit pihen a természet,
tavaszt várva új erőt gyűjt.

Tavaszi szél vágyat támaszt,
tél bilincse múltba olvad,
a természet új utat tör,
nem vehető el a holnap.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom