Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Maradj még

Maradj még! A vézna hangú éj
Lehajtja nyirkos ingén gyöngyöző
Ébredések vasalt gallérját, mély
Sóhajok zengő üregeibe költöző
Vágyaknak rojtos tarisznyáján
Nyugszik a szem, pihen a száj.

Esővert útnak hámos derekán
Térdelő rögök gőzét leli a táj,
Érces talpú gesztenyék vállán
Hömpölygő harmatjába váj
Morgó kavicsok vágyó szeme,
Pihékkel játszik a virradat szele.

S az álomból riadók méla arcára
Fest valót a hiányszült merengés
Karmos ecsete. Az elmúlás dalára
Táncoló szívem, mint földrengés
Zajában vibráló fény, mikor robban,
Érzi, nem vagy, s kihagyva dobban.

Törjetek le, álmok pillangós szárnyai!
Cukros látomások se térjetek vissza!
Öleljetek szépen megnyugvás karjai,
Sejtjeim, ha árnyas ragaszkodás issza!
Hullt levelű bokrok gerince sajogjon,
Tágas félhomályban virágja zokogjon!

Repedjen az ajka csókos reggeleknek,
Kócos viharokból simogatást kérve!
Vakuljanak szemek, bénuljanak kezek,
Ha csillagok hullását versben becézve
Csorgatom remegő, meleg tenyeredre,
Hasadjon az égnek tengerkék teremje!

Menj már! A cirmos bájú lépcsők lépteid
Kopogását hívják. Rohanó csizmák poros
Sarkába rogyott szakítások mennyköveit
Oltja hegyek patakján megkövült szoros.
Rezgő álmok fegyelmén duzzadó kút
Fodrából nekem a vágy íztelen iszapja jut.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom