Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Levelem

Sárguló levél járja táncát,
Rég elfeledte Ő már álmát.
Álmát, melyben társra lelt,
Így hát végül útra kelt...

Táncoltatja Őt a süvítő szél,
S a levél halkan sírásba kél...
Hogy a szél hová fújja?
Azt rajta kívül senki sem tudja...

A levél földet ért, elterült,
Számára a világ, mint olyan, elferdült.
Könnyes szemmel az égre tekint,
Nincs ereje újrakezdeni megint.

Arcát tarka könny borítja,
Szívét egy érzés egyre csak szorítja.
Nézi az eget, egyre csak nézi,
Ajkát nyitja: halálát kéri...

Itt a vég, végre! Gondolja a levél,
De nem történt meg, amit remélt.
Hiába kívánta, könyörgött érte,
Nem teljesült egyetlen kérése...

Vagy tán már meg is halt?
Hisz életére igényt nem tart.
De mi ez?! Változik a táj!
S megint ott termett a lombkoronán...

- Kezdi hát. Újra. Megint...
S szomorúan az égre tekint... -

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom