Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Csendben várok tovább

Néha állj meg és emlékezz Rám;
titokban, nem kell szólnod senkinek.
Tiéd az életem, minden nap várok Rád,
hiába szállnak az évek felettem.
Szabad vagyok, mert megtagadom az időt,
mi Nélküled, üresen telt el...
s ha már a parkban a szobor is ledőlt,
(hol azt mondtad:"SZERETLEK")
Én akkor is várok és írok Neked.
Soha el nem küldött leveleket.
Versekből építem Neked a Tádzs Mahal-t
és imádlak Téged rendületlenül.
Ha jössz, gyere holnap, várok Rád,
s ha már ráncok barázdálják reszketeg kezünk
és nem érsz ide, csak nagyon soká,
Én akkor sem leszek sohase másé már,
Tiéd voltam eddig és leszek is ezután...

Néha állj meg és emlékezz Rám,
és sose fájjon a szíved Értem...
mert Nekem az az igazi boldogság,
hogy így is szerethetlek Téged
(ezt nem törli el idő vagy távolság).
S ha majd egyszer az életedre visszanézel,
gondolj arra, hogy volt egy nő,
aki a világot úgy terítette Elébed,
mint ezer színű, varázsos szőnyeget
(mint egy szép tündérmesében).

Ha szeretetben akarsz megpihenni,
gondolj csak Rám, pihenj meg Bennem...
ne felejts el, elég Nekem ennyi,
hiszek Benned és hiszek a szívedben.
Légy boldog úgy is, ha Nélkülem leszel...
majd néha megállok, és emlékezem Rád,
mert minden, ami volt, lesz, Miattad lehet...
s míg nem jössz, Én csendben várok tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom