Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Elmentél

Elmentél és engem itt hagytál,
Fájó szívvel, de búcsúztál.
Gyorsan és vakmerőn
Szelted át az eget, rettentőn.

Mindenkit túlszárnyaltál,
És elfoglaltad helyed a trónnál.
Nem is lehetett volna ez másképp,
Hiszen benned volt egy hatalmas ajándék.

Egy ajándék, mi több mindennél,
Az ajándék, mi mosolyt hozott mindenkinél.
Ez az ajándék nem más, mint a szereteted,
Mit vidáman osztottál; ez kellett Neked.

De mégis elmentél, itt hagyván mindent,
Mi egyszer fontos volt Neked,
De többé nem öleled e kincseket.

Emellett mégis itt vagy,
Mint kismadár, ki ül a fán.
Mint egy sejtelmes rigó,
Ki mindent lát, s még mindig ragyogó.

Tudjuk, hogy itt vagy,
Legalábbis érezzük,
Látjuk, mikor Velünk szállsz,
Tapintjuk, mikor mellettünk állsz.

Sehogy sem jó,
De mégis valahol megnyugtató.
Itt vagy, de mégsem,
Ez több, mint akármi a földi létben.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom