Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Vallomás

Hogy mit szeretek az életben?
A fát, a füvet, a szelet s a kék eget.
Azt, ahogyan napozó arcodat nézhetem,
míg fűben fekve a virágzó réteken elterülsz mellettem.
S bár azt hiszem, tettem titkos és bűntelen,
mosolyod jelzi, tudod, mit teszek, s ez így jó Neked.
És Én nézlek is, amíg csak tehetem,
mert ha egyszer eltűnik e kényelem,
s szemem hiába keresne szüntelen,
mert arcod a fénnyel együtt tűnne el hirtelen,
semmi sem maradna Énnekem,
mitől fontos lehetne az életem.
Mert a fa, a fű, a szél s az ég is
csak akkor szép, ha van egy bugris,
kinek arcát fűben fekve, virágzó réteken
szívből, őszintén szeretve nézhetem.
S ha egy nap a fák, a fű, a szél s az ég is
más mellett fekve látna mégis,
és fűben fekve virágzó réteken,
már más nézné arcod titkon és bűntelen.
Jusson majd eszedbe, világszép kedvesem,
Hogy a fák, a fű, a szél s az ég is
tanúja volt, hogy szerettelek én is...

Életem első saját verse.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom