Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Halott város, halott szív

Halott szív van a mellkasomban, elvágyódom messze innen,
lépni nem tudok, mintha béna volnék, mintha mozdulni sem bírnék.
Nehéz, ólmos kőként mered rám a kötelesség, távol a teljesség,
mert már álmomban sem tudok szállni, meddig kell még itt várni?!
Menni, menni, el innen, messze ettől a halott várostól, távol...
Rugó van bennem, feszül, olykor megrezdül, most áll merevül.
Halott városban élek és ha a város nem is halott, én nem élek,
nem kefélek, nem érzek, nem félek, nem remélek, nem létezek.
Nem térek magamhoz, folyton ugranék, de csak várok, várok,
folyton mennék, de csak állok, mintha a hang sosem szólna:
RAJT! Most indulhatok, most tehetem, mert merem és akarom.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom