Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Budapest, 1970

Egy kis emléket megosztok veled.
Idéz majd benned is szép emlékeket.
Picit elfelejted ezt az életet,
Ha olvasod itt e versemet.
Nyár volt, ültünk a sziget fái alatt
És néztük a vén Dunát.
A folyó szép lassan haladt,
Hajó kürtje hasított a rakparton át.
Aranyhalak úsztak benn a szigeten.
Nem egyedül voltam, Ő is ott volt velem.
Ő csak egy napra adatott meg nekem.
És tette széppé aznapra életem.
Néztük Pestet, csodáltuk Budát,
Sétáltunk a várban órákon át.
A Gellért-hegyre kézen fogva mentünk.
Csillogó szemekkel aznap szerettünk.
A Citadellán egymást átölelve
Néztünk tova a végtelenbe.
Aztán csókolóztunk, oly vadul.
Imádva egymást kimondhatatlanul.
Tudtuk vége! Holnap már nem lehet!
Ma kell kihasználni még a perceket.
Sétánk vissza a szigethez vezetett.
Ültünk a fák alatt, és néztük a kék vizet.
De jó lett volna, ha megáll a nap.
Az est közeledik, a szív megszakad.
Elindultunk a pályaudvar felé.
Én bíztam benne, nem lesz vége még.
Ugye visszajössz velem egyszer még ide?
Hol csókunknak is más volt az íze.
Mert szeretni csak igazán itt lehet.
És megbecsülni ily emlékeket.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom