Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Már nem...

Már nem fáj a szív, ha nem dobban.
Altatják jeges csontkezek -
érzelem-szirmokon, darabokban
álmodva sótlan könnyeket.

Már nem tör utat új remény,
fáradt forrást betemet,
hű fél-elemként elmerengve,
délibábok hamvai felett.

Megbékélve, lassan csitul
minden vágy-ritmus, nem köszön
féltve őrzött otthon, vár-lak
ablakából csak matt közöny.

Hol tiszta hó vélt szűzi erényt,
kín-átok fogant, s elapadt,
mi féreg rágta illúziókból
épített magán szín-világokat.

Már nem szólít meg, nem dalol
madárének hangja: kár!
Fekete raj gomolyfelhőn
áldozatért kiabál
- ennyi jár.

2013. június 21.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom