Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Lucfenyő

Oly távol a világ zsivaja, láza,
hajtásaim közt tobozba zárt titok,
a törzsemet orkán hajlítja, rázza,
ujjaim hegyén spirál galaxisok

fordulnak, s lábamnál kushadnak ködök.
Csúcsom égbe fúrt antennája rezeg,
a Napba hegyes pikákat döfködök.
Nappal és éj lüktet az emlékezet

és az öntudatlan vegetáció
határán, a szél évszakok körtáncát
lejti, s minden év egy újabb stáció

a magasságig, mely bennem felhorgad.
Megborzongok, fenn felhők araszolnak,
bebőrözve a képzelet zománcát.

2010. augusztus

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom