Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A hídon

Lustán hömpölygött a folyó,
Fölötte nagy híd ívelt át.
Sötét borult a városra,
Nem hallatta már a zaját.
Hídnak széléről lógattam
Lefelé a lábaimat,
Fülhallgatómból zene szólt,
S figyeltem a hullámokat.

Megint közel éreztelek,
Olyan közel, mint már régen.
Éreztem ölelésed is,
Szinte felforrt bele vérem.
Láttalak ülni jobbomon.
Rám néztél és mosolyogtál.
Bámultad a várost is még,
Majd egy mélyet sóhajtottál.

Mozdulatod ösztönös volt,
Ahogyan ellökted magad,
S én is, hogy utánad kaptam,
De késő volt a gondolat.
Zuhanás közben eszméltem,
Amint köddé váltál lassan,
Valótlan volt a látomás,
Hallom testem, ahogy csobban.

Hideg víz és képszakadás,
Ami ezután várt még rám,
S csend honolt újra városon,
Fenn a hídon és az utcán.
A csend vége sziréna volt,
Villogó fény, infúzió,
Defibrillátortól kábult,
Gyógyszerszagú illúzió.

2013. július 22.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom