Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A láthatatlan kéz

A sötétben botorkálva
- mint kinek nincs hite -
Felmerül bennem a kérdés:
Hogy kerültem ide?

Oly hatalmas, mint egy barlang,
Jelzőtábla nincsen,
Nyirkos kézzel szorongatom
letört sors-kilincsem.

Pásztázom a bizonytalant
riadt, könnyes szemmel,
hiába sikolt a szívem,
bátornak kell lennem.

Lépnem kéne, de valami
visszatart az úton.
Felnéznék, de már nem merek.
Ha pallos, hát sújtson.

Valahol egy kígyó sziszeg,
megtörve a csendet.
Ki mondja meg nekem végre,
hogy most merre menjek?

Hirtelen a messzeségből
vakító fény árad,
s hátam mögött hűs fuvallat:
közel a kijárat.

Majd kezemet megérinti
- mint apró tollpihe -,
s kivezet a sötétségből
Isten láthatatlan keze.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom