Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Romokban

Kicsit ritka fajta
vagyok, s mint a balta:
fekszem nehéz fejjel
(fel senki nem emel),
nyelem a fájdalom
hasító kínjait,
míg várok valakit,
kinek tetszik dalom
minden apró sora –
vagy csak annak pora.

Dicső múltra várva,
szép jövőben járva
a jelent feledem
(csak értetlenkedem),
és Istenben bízva
– mint örök idegen –
hisz lelkem idelenn
a békében, s míg a
semmi szélén ülök,
magammal békülök.

A tömegben állok,
s jó embert nem látok,
bár hiszik, hogy nagyok
(sötét fényük ragyog),
mert sokakat vakít
vér és gyilkos pénzek
– ezért ölni készek –
a vágy, mi szétszakít:
s fekete lángokban
élünk mi – romokban.

2013. szeptember 24-28.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom