Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kiskutyám, Gombóc

Van nekem egy kiskutyám.
Szobacirkálónak remek ám.
Hosszú szőrű, rövid lábú,
Ö egy pincsi származású.

Olyan, mint egy kisgyerek,
Őt csak szeretni lehet.
Rosszalkodni is szeret.
Még a labda is jöhet.

A jutalomfalat nem a chappi,
Kedvence a spagetti.
Kérni is tudja, csak figyelj rá,
A hapcizás a legjobb kuncsorgás.

Amikor alszik, az nem semmi,
Még az utcán is hallani.
Úgy horkol, hogy iszonyú,
Még a nyelve is kihúzható.

Házőrzőnek nagyszerű,
Észre sem veszi, ha valaki jő.
Húzza a lóbőrt rendesen,
Felébreszteni sem lehet.

Fürödni ugyan nem szeret,
De a halakért a vízbe bemegy.
Kirándulni nagyon szeret,
De a sátorban aludni vele nem lehet.

Bizony nem egy fiatal kutya,
De szép hosszú az életkora.
Már tizenöt éves a Gombika,
Kutyaévben, lehetne dédapa.

De az idő nála is telik,
A fehér szőr már rajta is látszik.
Gyönyörű élete lassan tovaszáll,
Drága kiskutyám, öregszik ám.

Sok pihenés, ami neki kell,
A gyengeség nem múlik el.
Sok alvás nem segít,
Örök álomra szenderít.

Szép csendben elaludt,
Szívünk, lelkünk érte zokogott.
Elmúlt az idő, hogy velünk legyen,
Kis Gobikánk itt hagyott minket.

Fájó szívünk nem nyugszik,
Mindig csak érte sóhajtozik.
Nem találjuk helyünk, őt keressük,
Hiányzik a Gombi, nem feledjük.

2013. augusztus 29.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom